
David Cameron brit kormányfő szerint korlátozni kell a bevándorlást a szegényebb EU-országokból. London azt tervezi, hogy évente legfeljebb 75 ezer EU-állampolgár települhetne le a szigetországban.
2013. december 15., 22:102013. december 15., 22:10
Igennel kell felelniük a jövőben a címbeli kérdésre azoknak a munkát vállaló külföldieknek, akik jövedelemkiegészítő szociális támogatást szeretnének kapni Nagy-Britanniában. A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium pénteken bejelentette, ezentúl megfelelő angol nyelvtudást kell igazolniuk a bevándorlóknak.
Az intézkedés része annak az átfogó programnak, amelyet a konzervatív-liberális kormánykoalíció hirdetett meg a külföldi – köztük az EU-társállamokból érkező – munkavállalók szociális ellátásának szigorítására. A londoni tárca szerint az angliai, walesi és skóciai munkaközvetítő irodák felmérik, hogy a hozzájuk forduló külföldi munkavállalók „milyen álláskeresési erőfeszítéseket tettek\" nagy-britanniai érkezésük előtt, és azt is, hogy angol nyelvtudásuk szintje „nem lesz-e akadálya\" foglalkoztatásuknak.
Iain Duncan Smith munka- és nyugdíjügyi miniszter az intézkedést ismertető nyilatkozatában hangsúlyozta, az új tesztrendszer a „valódi\" munkavállalókat és álláskeresőket segíti, kiszűri ugyanakkor azokat, akik csak a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásait akarják igénybe venni. A külföldieknek száznál több kérdést tartalmazó tesztet kell kitölteniük annak igazolására is, hogy életvitelszerűen tartózkodnak Nagy-Britanniában, és ha ezt is megfelelően tudják igazolni, akkor válhatnak jogosulttá szociális juttatások igénybevételére.
Közben a The Sunday Times értesülései szerint évente legfeljebb 75 ezer külföldi EU-állampolgár települhetne le a szigetországban a brit kormány tegnap kiszivárgott legújabb tervezete alapján. A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap által megszerzett bizalmas belügyminisztériumi jelentés szerint magasan képzett munkavállalók még a nyugat-európai EU-társállamokból – Németországból, Hollandiából, Ausztriából – is csak akkor telepedhetnének le Nagy-Britanniában, ha már van állásajánlatuk, az alacsonyabb képesítésűek pedig csak olyan állásokat tölthetnének be, amelyek szerepelnek a hiányszakmák országosan összeállított listáján.
A külföldi EU-tagállamokból érkezők tartózkodásuk első öt évében nem igényelhetnének adókedvezményeket és egyéb kedvezményes juttatásokat, egyes állástípusokat a kormány „nemzeti preferencia\" alapján brit állampolgároknak tartana fenn. A belügyminisztérium 32 oldalas tanulmánya szerint a korlátozatlan beáramlás politikáját szervezett bűnözői hálózatok kábítószer- és embercsempészetre használják ki, és a nyitott uniós határok alapelve a brit utcákon megjelenő koldusok, hajléktalanok számának drámai emelkedéséhez is vezetett. „Emellett e politika ösztönzi a kedvezményturizmust is, megterheli a brit közszolgáltatási rendszert és társadalmi feszültségeket szít a helyi közösségekben\" – olvasható a The Sunday Times által ismertetett jelentésben.
Ezzel egy időben David Cameron egy pénteki észak-angliai üzemlátogatáson kijelentette: új korlátozásokra van szükség az olyan „hibák\" elkerülésére, amelyek lehetővé tették 1,5 millió közép- és kelet-európai munkavállaló beáramlását Nagy-Britanniába a 2004-es EU-bővítés óta. A brit miniszterelnök közölte: kormánya máris „nagyon kemény\" szabályozási intézkedéseket foganatosít, ő azonban úgy gondolja, hogy a jövőben „ennél is tovább kell menni\". Hozzátette: ha új országok csatlakoznak az EU-hoz, Nagy-Britanniának ragaszkodnia kell a jelenleginél hosszabb átmeneti korlátozási időszakok érvényesítéséhez.
Szerinte azt is meg lehetne szabni, hogy „addig nincs szabad mozgás\", amíg az új tagállamok nem érik el az unió átlagos GDP-értékének bizonyos hányadát. „Ki kell mondani, hogy amíg (az új EU-tagok) gazdasága és gazdagsága nem ér el a miénkhez hasonló szintet, addig nem biztosítható a korlátozás nélküli mozgás\" – fogalmazott a kormányfő, nagyon rossz döntésnek nevezve, hogy a 2004-es EU-bővítés után az akkori brit kormány nem élt az átmeneti korlátozásokkal.
„Az új keleti tagállamok munkavállalói azonnal hozzáférhettek a brit munkahelyekhez, annak ellenére, hogy Lengyelország és a többi (térségi) ország jóval szegényebb nálunk (...) Ennek következtében sokkal többen érkeztek, mint amennyire bárki számított; 1,5 millióan jöttek ide\" – idézte az MTI Cameront.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!