Diákélet: drágán, feketén

Ma már Kolozsváron újfent a 2007-ben tapasztalt felfokozott hangulat jellemzi az ingatlanpiacot, és többek között Nagyváradon is a piac felpörgéséről számolnak be a szakemberek.

Nagyon megugrott az albérlet

A magyar diákok körében egyik legnépszerűbb tanulmányi célpontnak számító Kolozsvár az ingatlanárak szempontjából be is érte Bukarestet. Ezért aki igényesebb és a központhoz vagy a tömegközlekedési eszközök megállóihoz közel eső lakást szeretne, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a kincses városban nagyon beindult az ingatlanpiac, felmentek az árak, a piacot uraló hangulat 2007-re emlékeztet, alig lehet garzont bérelni kétszáz euró alatt. Akadnak természetesen szerencsésebbek is, de nem ez a jellemző a piacra. „Sok embert ismerek, akik ennél olcsóbban laknak, de általánosságban véve 200-250 euró egy garzon havi bérleti díja, a kétszobás lakásért 300-350 eurót kérnek” – magyarázta Bónis Endre.

Nagyváradra is az jellemző, hogy felpörgött az ingatlanpiac, drágultak a lakások, és az albérletek ára 30-40 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Lukács Róbert, a helyi Centro Casa ingatlanügynökség eladási vezetője a trendeket a piac ciklikusságával magyarázza. Mint kérdésünkre kifejtette, általában hat-hét évig tart egy olyan ciklus, amikor „nagyon megy az ingatlanüzlet”, aztán pedig következik egy olyan időszak, amikor lemennek az árak. „Így megy ez hosszú idő óta” – mutatott rá az ingatlanszakértő.

Semmit vagy csak keveset az államnak

Sok diák vagy fiatal felnőtt albérlő számára okoz gondot ugyanakkor az egyre növekvő árak mellett az is, hogy miután az albérletből befolyó összegek után a tulajdonosnak jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást is fizetnie kellene, a piac számottevő része feketén működik. Vagyis a felek szóban megállapodnak a havi bérleti díj értékében, az albérlő fizet, a tulajdonos pedig bezsebeli a teljes összeget anélkül, hogy az államnak egy banit is fizetne. A jelenség akkora mérteteket öltött, hogy bekerült az augusztus elején bemutatott Országos lakásstratégiába is. A fejlesztési minisztérium által kidolgozott dokumentum értelmében a Romániában található 8,4 millió lakás mindössze 3 százalékában élnek úgy albérlők, hogy minden papírjuk rendben van, s a tulajdonos is a tőlük kapott teljes összeg után adózik.

Akad azonban olyan helyzet is, amikor az albérlőnek elszámolási vagy egyszerűen csak biztonsági megfontolásból fontos lenne a hivatalos bérleti szerződés, ilyenkor viszont sok lakástulajdonos vág azzal vissza, hogy fizesse akkor ő az adót is. 300 eurónyi bérleti díj után egyébként 30 euró körül alakul az adó. Éppen ezért, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon, gyakran kötnek a felek olyan szerződést, amiben a valós bérleti díjnál alacsonyabb összeget rögzítenek, hogy az adó is alacsonyabb legyen, tehát az államkassza mindenképp károsul.

Nincs ellenőrzés, nincs rendszer

„Nincs mélyre ható állami ellenőrzés, ezért az emberek hajlamosak elmulasztani a szerződéskötést a bérlőikkel, s ha mégis megteszik, akkor csak minimális összeget vallanak be, ezért Kolozsváron bevett szokásnak számít, hogy a lakástulajdonosok kerülik az adózást” – erősítette meg a piacon keringő híreket a Krónika érdeklődésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. „Nincs szabályozva a terület, így aki megteheti, igyekszik sumákolni” – szögezte le a szakember.

Lukács Róbert, a nagyváradi Centro Casa ingatlanügynökség eladási vezetője szerint ugyanakkor a Körös-parti városra kevésbé jellemző az adóelkerülés, de azért természetesen ott is előfordul. Ő viszont minden ügyfelének azt tanácsolja, hogy ekkora összegért nem szabad kockáztatni. Meglátása szerint ugyanis a lakástulajdonosoknak főleg azért érdemes szerződést kötniük, mert ha egy komolytalan bérlő költözik be, azt ki sem tudja tenni, ha nem rendelkezik az adóhivatalnál bejegyzett szerződéssel.

A Digi24 hírtelevízió által megszólaltatott szakértők egyébként az albérleteket szabályozó törvény kidolgozásában látják a piac kifehérítésének egyetlen lehetőségét. Mint Dragoş Vîlceanu, az ingatlanügynökök egyesületének elnöke is hangsúlyozta, azáltal lehetne elejét venni például annak, hogy egyes tulajdonosok lényegesen kisebb összeg után adózzanak, mint amennyit valójában elkérnek az albérlőtől, ha létezne egy egységes rendszer, amiben rögzítenék, hogy egy adott város adott környékén mekkora a legkisebb összeg, ami után kiszámítják az államkasszába utalandó összeget.