
Ebben az évben 80-84 kilométernyi autópálya megnyitását tervezik a hatóságok – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában Narcis Neaga, az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) vezérigazgatója, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mindez attól függ, a kivitelezők hogyan haladnak a beruházások megvalósításával. Kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy a projektek elkészülnek-e határidőre, hanem abban is reménykednek, hogy egyes, 2016-os határidővel rendelkező beruházásokat már idén véglegesítenek.
2015. augusztus 03., 19:302015. augusztus 03., 19:30
Neaga a Lugos és Déva közötti sztráda második, 17 kilométeres szakaszát hozta fel példának, amelynek idei megnyitására szerinte nagy esély van. A CNADNR vezetője emlékeztetett: a Lugos–Déva-autópálya többi szakasza már egy ideje elkészült, a közbeeső, befejezetlen rész miatt azonban ezeket egyelőre nem lehet használni. „Amennyiben az említett szakasz még ebben az évben megépül, az Arad megyei nagylaki határátkelőtől gyakorlatilag 100 kilométeren keresztül lehet majd sztrádán közlekedni” – magyarázta.
„Rémálomba illő” problémák
Neaga az interjúban arra is kitért, hogy a Lugos–Déva-sztráda negyedik, 22 kilométeres szakaszának idei megnyitására már kevesebb lehetőség van, az ottani építőtelepen ugyanis „rémálomba illő” problémáik voltak. „Hol egy temetőn, hol egy védett állatcsaládon haladt át a pálya nyomvonala, ahol ráadásul földcsuszamlások is nehezítették a munkát. Amennyiben ezt a szakaszt sikerül idén befejezni, öszszesen 84 kilométernyi sztrádát nyithatunk meg 2015-ben a forgalom előtt” – összegzett Narcis Neaga. A CNADNR vezérigazgatója szerint ez a szám „se nem nagy, se nem kicsi, egyszerűen így jött ki a lépés”. Rámutatott: egyes kivitelezők a vártnál gyorsabban haladtak, másokat a körülmények akadályoztak abban, hogy idő előtt végezzenek a beruházással. Az útügyi hatóság vezetője arról is beszámolt, hogy az idei év első felében aláírták az Aranyosgyéres és Marosugra, valamint a Marosugra és Marosvásárhely közötti, összesen négy sztrádaszakasz megvalósítására vonatkozó szerződést. A továbbiakban a Brassó és Comarnic közötti autópálya két szélső szakaszára, valamint a Bors–Berettyószéplak közötti részre vonatkozó megállapodást írják alá.
Haladnak a Brassó–Comarnic-sztrádával
A Brassó–Comarnic-sztrádával kapcsolatban – amelynek megépítését többek között a mioveni-i Dacia-gyár is sürgeti – Narcis Neaga elmondta: a projekt rendkívül kedvezően alakul, a két szélső szakasz kivitelezésére már meghirdették a versenytárgyalást, a középső részekre vonatkozóan pedig hamarosan közlik a megvalósíthatósági tanulmányokat. Az igazgató kifejtette: a projekt a közlekedésügyi minisztérium nagyszabású infrastrukturális fejlesztési tervében (master plan) is szerepel, a szakaszt pedig európai uniós alapokból fogják megépíteni. Hasonlóan járnak majd el a Nagyszeben–Piteşti-sztráda esetében is: először a két szélső, a megyeszékhelyeket érintő szakaszokat építik meg. Neaga rámutatott: a projekt keretében egyelőre a megvalósíthatósági tanulmányokat készítik.
A költségek nagy részét uniós támogatás fedezi
Neaga elmondása szerint a nagyszabású infrastrukturális fejlesztésekre idén 441 millió lejt különítettek el az államkasszából, európai uniós alapokból pedig 3,2 milliárd lejt kaptak. Hozzátette: vissza nem térítendő uniós finanszírozásokból tavaly 2,048 milliárd lejt költöttek, míg az idei év első hat hónapjában 180 millió lejt fizettek ki. „Ezek az összegek nem az elvégzett munka mennyiségére utalnak, hiszen előlegként is sokat kell fizetni, az építkezéseket pedig csak március–április körül kezdhetik el” – hívta fel ugyanakkor a figyelmet a szakember. Mint rámutatott: ezekre a projektekre inkább az év második felében költenek sok pénzt. „Júniusban, júliusban és augusztusban a kivitelezők elvégeznek egy bizonyos munkát, amely után benyújtják a számlát.
Ezek ellenőrzése szeptemberben és októberben is zajlik, így a költségek nagy részét az év utolsó hónapjaiban rójuk le. Az útügyi társaság ilyen szempontból eltérően működik, mint más intézmények, hiszen éves ciklusokban kell gondolkodnunk” – magyarázta Neaga. Hozzátette: a CNADNR nem halmozott fel adósságot, minden számlát nagyjából időben, minimális késlekedéssel kifizetnek.
A CNADNR vezetője a cég sikertelenségeiről is beszámolt, mint rámutatott: tavaly és idén összesen tizenegy kivitelezési szerződést kellett felbontaniuk, amelyek értéke közel 1,3 milliárd lej volt. „Mindez komoly megerőltetést jelent a közlekedési minisztérium és az útügyi társaság költségvetése szempontjából. A szerződésbontások azonban nem befolyásolják a folyamatban lévő más projekteket, azok ugyanúgy folytatódnak” – hangsúlyozta.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
szóljon hozzá!