Csökkent a leggazdagabb romániaiak vagyona

A Capital szakértői rámutattak: a minden évben elkészített statisztikából nemcsak az derül ki, hogy a sokak által irigyelt listavezetőknek van mit aprítaniuk a tejbe, hanem az ország gazdasági helyzetéről és a beruházásra alkalmas ágazatokról is átfogó képet kaphatunk. Az összeállítás szerint ugyan a válság után a tavalyi volt az első év, amikor növekedett a leggazdagabbak összvagyona, idén azonban 7,5 százalékkal visszaesett az összeg annak ellenére, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százalékkal bővült.

A szakértők úgy vélik: a visszaesés több tényezőnek is betudható, például több nagyvagyonos nem került fel a listára, mivel az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vagy az adóhatóság (ANAF) eljárást indított ellenük, a lefoglalt javakat pedig nem foglalják bele az összeállításba.

A Capital első alkalommal 2002-ben készítette el az adatbázist, akkor a leggazdagabb romániaiak vagyona a GDP 17 százalékát tette ki. Az arány a következő években fokozatosan emelkedett, 2011-ben az összvagyon a bruttó hazai terméknek már 25 százalékát alkotta, idén azonban visszaesett 13,86 százalékra.

Nehezebb bekerülni az összeállításba

Ahhoz képest, hogy ebben az évben csökkent az összvagyon, emelkedett az összeg, amellyel be lehetett kerülni az összeállításba. Míg 2014-ben az alsó határ 14–15 millió euró volt, most 16–18 millió euróval lehetett felkerülni a listára.

Egy átlagbért – havi nettó 1813 lejt – kereső román állampolgárnak 3455 évet kellene dolgoznia ahhoz, hogy esélye legyen bekerülni a leggazdagabb háromszáz közé – ehhez pedig teljes fizetését félre kellene tennie. Sőt a legtöbbet kereső lakosnak is komoly kihívást jelentene a feladat, ugyanis havi nettó 31 ezer eurós bérét 45 évig kellene megspórolnia ahhoz, hogy esélye legyen bekerülni az összeállításba. A legtekintélyesebb vagyonok kiszámításakor egyébként figyelembe veszik azokat a cégeket, ahol az illető részvényes, a tulajdonában lévő ingatlanokat, a bankszámláin lévő összeget, valamint ékszereit és művészeti értéktárgyait is.

Még mindig Ion Ţiriac a leggazdagabb

A leggazdagabb román állampolgár, Ion Ţiriac üzletember immár évek óta stabilan vezeti a listát. Vagyonát idén 1,5 milliárd euróra becsülik, a tekintélyes összeg nemrég annak nyomán emelkedett, hogy az üzletember eladta az UniCredit Ţiriac banknál birtokolt részvényeit – a pénzintézet ennek nyomán UniCredit néven működik tovább.

A leggazdagabb román egyébként nemrég a Capitalnak adott interjúban úgy fogalmazott: akkor fog kiderülni, hogy pontosan mennyi pénze van, amikor ő lesz a leggazdagabb ember a temetőben. A lista második helyén egy Bákó megyei testvérpár, Dragoş és Adrian Pavăl áll, akik az egyre sikeresebb Dedeman barkácsáruházlánc létrehozói és tulajdonosai. Kettejük vagyona eléri a 850–900 millió eurót.

Közel 800 millió euróra becsülik a harmadik pozíciót elfoglaló Ioan Niculae üzletember vagyonát. Az InterAgro mezőgazdasági nagyvállalat tulajdonosa egy ideig nem élvezheti ki teljes mértékben vagyonát, idén áprilistól ugyanis két és fél éves börtönbüntetését tölti, amiért törvénytelenül támogatta Mircea Geoană 2009-es kampányát.

A negyedik helyre fért fel a leggazdagabb romániai magyar, Teszári Zoltán, aki az általa indított RDS & RCS távközlési szolgáltatónak köszönheti 480–500 millió euróra becsült vagyonát. Úgy tűnik, Romániában is kifizetődő a bevásárlóközpontok működtetése, a Iulius Mall plázahálózat tulajdonosa, Iulian Dascălu vagyona ugyanis 430–450 millió euró között mozog.

A kőolajiparban is megéri beruházni, a főként tengeri próbafúrásokkal foglalkozó GSP vezetője, Gabriel Comănescu 350–380 millió eurós vagyonának köszönhetően a hatodik leggazdagabb romániai polgár. A sorban ismét egy testvérpár következik: Marius és Emil Cristescu, az ipari tevékenységet folytató temesvári Bega-csoport tulajdonosai 330–350 millió eurót halmoztak már fel. Ugyanekkora vagyonnal rendelkezik becslések szerint Gabriel Popoviciu is, a sorban őt követő – 270–300 millió euróval rendelkező – Liviu Tudor üzletemberhez hasonlóan az ingatlanpiacból gazdagodott meg.

Nehéz a cégalapítás

A Capital arra is kitért, hogy Romániában még mindig nagyon nehéz helyzetben vannak a kezdő üzletemberek, ugyanis még mindig nagyon kevés kis- és közepes vállalkozás működik belföldön: az ország az európai átlagnak mindössze felét tudja felmutatni. A cégalapítás elméletben gyorsan megy, aki azonban nem ismeri a bürokratikus eljárás minden lépését, könnyen meggyűlhet a baja a papírhalmazokkal. Egy másik probléma, hogy rendkívül nehéz finanszírozást szerezni, a pályakezdők pedig emellett a hiányos törvényekre és az adópolitika átláthatatlanságára is panaszkodnak.