
Fotó: Biró István
2010. november 01., 08:502010. november 01., 08:50
Két százalékkal csökkent a munkanélküliség Kovászna megyében az elmúlt egy hónapban. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség nyilvántartásából kétezer munkanélküli került ki, és így 8,32 százalékra csökkent a mutató.
A frissen végzettek egy része talált munkahelyet, vagy egyetemen folytatja tanulmányait, ők már nem gyarapítják az állástalanok számát. Ugyanakkor Kovászna megyében az elmúlt időszakban hozzávetőleg hatszázan helyezkedtek el a készruhagyárakban, az építőiparban és a kereskedelemben. Kelemen Tibor, a helyi munkaerő-elhelyezésiügynökség igazgatója elmondta, két hónappal ezelőtt még közel tízezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, a számuk most 7700-ra csökkent, de közülük csak 3700-an kapnak állami segélyt.
A munkanélküliség leginkább a 25 év alattiakat és a 45 év felettieket sújtja, hiszen a szakmai gyakorlat nélküli fiatalokat, a kevésbé keresett szakmával rendelkező vagy szakképzetlen idősebbeket alkalmazzák a legnehezebben. A munkanélküliek 60 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, és mindössze 10 százalékuknak van felsőfokú végzettsége. Nagyon sok munkanélküli írástudatlan, nem tudják kitölteni a szükséges űrlapokat, vagy nem értenek románul, ezért a román munkaadókkal nem tudnak megegyezni.
Az igazgató elmondta, a munkanélküliek között nagyon sok a roma nemzetiségű, a segélyben részesülő és a már semmilyen támogatásra nem jogosult állástalanok között több mint 3000 roma van. Kelemen Tibor hangsúlyozta, Kovászna megyében továbbra is a nadrággyárak a legnagyobb munkaadók. Az ügynökség és a baróti polgármesteri hivatal megoldásokat keres, hogy biztosítsák negyven baróti ingázásást, akik a sepsiszentgyörgyi nadrággyárakban vállalhatnak munkát.
Novemberben a Kovászna megyei híd- és útjavító vállalat válik meg ötven alkalmazottjától, további leépítésekre azonban nem számítanak. Ugyanakkor Kelemen Tibor elmondta, a háromszéki fizetések továbbra is a legalacsonyabbak között vannak az országban: míg az országos átlagbér havi 1700–1800 lej, addig Kovászna megyében az átlagfizetés mindössze 1137 lej.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.