Csökkenhet a romániai töltõállomások száma az EU-csatlakozás után
„Kiapadnak” a magánkutak?
Az európai uniós csatlakozás után, a nagy értékesítési láncoktól független kis benzinkutak ötven százalékát, mintegy 700-at be kell zárni az országban, mert nem felelnek meg az elõírásoknak. Szakértõk szerint ennek hatása nem közvetlenül a csatlakozás után, hanem 2008-ban mutatkozik majd meg érezhetõen. Ez a folyamat azonban természetes, Nyugat-Európában szinte nem is léteznek független benzinkutak, azokat a nagy cégek már régen felvásárolták. Hasonló módon menthetik meg a független benzinkutakat a romániai piacon jelen lévõ nagy olajipari vállalkozások: a Petrom, a Rompetrol, a Lukoil vagy a MOL.
Az országban jelenleg több mint kétezer töltõállomás mûködik, nagy részük, megközelítõleg 60 százalék a nagy olajtársaságoké, a fennmaradó kevesebb mint 40 százalék pedig kisvállalkozók kezén van.
Ez a piaci arány folyamatosan változik, két évvel ezelõtt, 2004-ben a kutak még mintegy fele volt a kisvállalkozók tulajdonában. Az arány felvásárlások és partneri kapcsolatok kialakítása következtében változott meg. „A MOL Románia jövõre mintegy 12 millió eurót szándékszik befektetni a töltõállomás-hálózat bõvítésébe, így természetesen ezt a lehetõséget is szem elõtt tartjuk. Felvásárlás azonban csak abban az esetben történik, ha ez megfelel a csoport stratégiájának, és pozitívan befolyásolja a cég piaci értékét” – nyilatkozta a Krónikának Szalay Zsolt, a MOL Románia vezérigazgatója kérdésünkre, hogy vásárolnának-e ilyen kis töltõállomásokat. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az uniós csatlakozás nem fog föltétlenül valamennyi kis kút megszûnéséhez vezetni. Kijelentését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államokban még most is vannak olyan töltõállomások, amelyek kisvállalkozók kezében vannak. Ahhoz azonban, hogy megmaradjanak, a csatlakozás után lényegesen szigorodó környezetvédelmi elõírásoknak kell eleget tenniük. Ez azonban hatalmas anyagi erõfeszítést követel, amit a kis cégek nagy része valószínûleg nem tud megtenni, és el kell adnia vállalkozását. Becslések szerint egy benzinkút ára 50 ezer eurónál kezdõdik, de elérheti az egymillió eurót is felszereltségének, elhelyezkedésének, forgalmának függvényében. Szalay Zsolt a nagy árkülönbség kapcsán megjegyezte, az elõbb felsoroltak mellett hozzájárul az árhoz az is, hogy mennyiben felel meg a töltõállomás a környezetvédelmi elõírásoknak. Az uniós környezetvédelmi szabályok ugyanis többek között megkövetelik, hogy a töltõállomásnak dupla falú tartálya legyen, valamint egy vészjelzõ berendezése, amely jelzi, ha ez valahol megreped. A töltõpisztolynál és a tartály feltöltésénél benzingõz-visszaszívót kell elhelyezni, melynek célja, hogy megelõzze a levegõszennyezést. Továbbá az autómosóban víz-újrahasznosító berendezés ajánlott, hogy a töltõállomás megfeleljen az ökologikus vízfelhasználat elõírásainak. Ez a berendezés tisztítja a vizet, így minden mosásnál 90 százalékban tisztított vizet, 10 százalékban pedig friss vizet használnak Emellett ülepítõberendezéssel is fel kell szerelni a töltõállomásokat, ez a kiszolgáló területen lévõ üzemanyag és víz szétválasztását szolgálja.
A MOL-lal együtt terjeszkedne Románia határain kívül a Romgaz A MOL-lal együtt terjeszkedne Románia határain kívül a Romgaz annak érdekében, hogy bõvítse földgázkitermelõ tevékenységét, adta hírül a Ziarul Financiar címû napilap. A pénzügyi napilap a román gázszolgáltató cégre hivatkozva közli: a Romgaz és a MOL közötti tárgyalások azután kezdõdtek el, hogy a gázszolgáltató megnyerte a MOL egyik beszerzési pályázatát. A szerzõdés aláírása érdekében még zajlanak a tárgyalások. „A MOL-csoport elõrehaladott tárgyalásokat folytat a Romgazzal, közös magyarországi szénhidrogén-kitermelés céljából” – erõsítette meg az együttmûködésrõl szóló információt a Krónikának Denis Mohorovic, a MOL-csoport nemzetközi kommunikációs vezetõje. A szigorú tõzsdei szabályokra hivatkozva azonban ennél többet egyelõre nem kívánt elárulni.
---------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
A Revolut pénzügyi alkalmazás szolgáltatásai elérhetővé váltak a keddi leállás után – legalábbis ezt mutatja az alkalmazás romániai rendszerállapot-oldala.