Csődbe ment Zöld Ház-program

A megújuló energiával működő fűtésrendszerekre nyújtott, vissza nem térítendő támogatást már második éve nem folyósítja az állam, mert a környezetvédelmi minisztériumnak nincs erre pénzügyi kerete. A 2010-ben indított program sikerén felbuzdulva egy évvel később már több ezren nyújtottak be kérést, ám még azok sem kapták meg a pénzüket, akiknek a pályázatát elfogadták: beszerelték a napkollektorokat, fával vagy termálvízzel működő fűtésrendszereket, ám a leszerződött pénzt még mindig nem kapták meg.

Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója a Krónikának elmondta, Háromszéken 250 pályázónak kellene kifizetni a 6-8 ezer lejre rúgó állami támogatást. A szakember szerint 2011-ben Háromszéken 513 kérést hagyott jóvá a bukaresti minisztérium, és a megítélt összeg közel felét kifizették, a többiek viszont hiába várnak az utófinanszírozásra. Hargita megyében sem jobb a helyzet, hiszen a sikeresen pályázók kevesebb mint 10 százaléka kapta meg a támogatást. A kérvényüket 2011-ben beterjesztők közel kilencven százaléka, azaz több mint 1300 pályázó várja még a 6–8 ezer lejes támogatást, de van, aki a 2010-ben elnyert összeget sem kapta még meg.

Neagu sajnálja, hogy nem folytatódik a szerinte rendkívül sikeres program, amelyben Kovászna és Hargita megye az élen járt. A Zöld Ház-program beindításakor, 2010-ben három nap alatt több mint ezer kérést adtak le a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalhoz. Az igazgató hangsúlyozta, a környezetvédelmi alap pénzügyi kerete azért apadt ki, mert vissza kell szolgáltatni a személygépkocsik beíratásakor befizetett környezetvédelmi adót azoknak, akik ezt visszaperelték. A visszaperelt környezetszennyezési illetéket mintegy 300 ezer autótulajdonosnak kell visszaadni, ez a kiadás Rovana Plumb miniszter szerint januárban 19 millió lejjel terhelte a környezetvédelmi alapot.

Egyébként akik megkapták a Zöld Ház-program keretében nyújtott támogatást, elégedettek az eredménnyel. K. Zsolt 2010-ben az elsők között nyújtotta be a pályázatát, napkollektort szereltetett, a hatezer lejes támogatást mintegy háromezer lejjel kellett kipótolnia, hogy a legolcsóbb rendszert megvehesse. A tulajdonos elmondta, tavasztól őszig a meleg vizet biztosítja lakásában; a hatékonyabb berendezés, amely a fűtésbe is besegít, 15 ezer lejbe került volna, ez esetben túl nagy önrészt kellett volna fizetnie. K. Zsolt elégedett, hiszen környezetkímélő módszerrel tulajdonképpen ingyen jut meleg vízhez. A kivitelezők azonban nem nyertek sokat a programon. Egy neve elhallgatását kérő cégtulajdonos lapunknak elmondta, a csőd szélére sodródott, mert az elején, amikor azt tapasztalta, hogy sikeres a program, az állam megbízhatóan fizet, megelőlegezte a pályázókat. Az elmaradt támogatások miatt viszont már nem jutott hozzá a pénzéhez, és ennek következtében nemcsak a kezdeti nyereséget veszítette el, hanem a vállalkozás is veszélybe került.