2013. március 26., 20:352013. március 26., 20:35
„Ha egy bankban kockázatok merülnek fel, akkor először azt a kérdést kell feltennünk, hogy mit csinál maga a bank a helyzet megoldása és önmaga feltőkésítése érdekében” – fogalmazott. Hozzátette: ha a bank nem tudja megoldani a helyzetet, akkor utána a részvényesekkel és a kötvénytulajdonosokkal kell tárgyalni, hogy járuljanak hozzá a feltőkésítéshez, és amenynyiben szükséges, akkor a biztosítás hatályán kívül eső betéteseket is be kell vonni.
„Meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kormányok és az adófizetők viselik a bankmentés költségeit” – fogalmazott. Az eurócsoport elnöke elmondta: az olyan országokban, mint – fejtette ki – vagy Málta, ahol nagy tőkeáttétellel működő bankok vannak, illetve a problémás pénzintézeti rendszerrel birkózó Szlovénia esetében is elsődleges fontosságú, hogy a bankrendszer zsugorodjon. Dijsselbloem elmondása szerint ez azt jelenti, hogy azelőtt kell kezelni a gondokat, mielőtt a bankok bajba jutnának. „Erősítsétek meg bankjaitokat, tegyétek rendbe mérlegeiket, és ébredjetek rá arra, hogy ha egy bank bajba jut, már nem az lesz az automatikus válasz, hogy jövünk, és megoldjuk a bajokat. Inkább visszatoljuk. (...) Oldjátok meg ti” – szögezte le az eurócsoport elnöke. Jeroen Dijsselbloem egyben jelezte, hogy a nemrég bankmentési jogosítványokkal felvértezett állandó euróövezeti mentőalap (ESM) kisebb szerepet kaphat. „Olyan helyzetet kell céloznunk, amelyben elő sem fordul az, hogy közvetlenül kell bankokat feltőkésíteni” – tette hozzá.
Eközben hétfő esti helyzetértékeléseikben a londoni pénzügyi elemzők arra mutattak rá, hogy a ciprusi mentőcsomag elfogadásával sikerült ugyan elkerülni az azonnali katasztrófát, az epizód azonban minden bizonnyal tartós károkat okozott a ciprusi gazdaságnak. Szerintük Ciprus várhatóan súlyos recesszióba süllyed a következő években, és a valutaunió stabilitásával kapcsolatban is újabb kérdések vetődtek fel.
Mint beszámoltunk, az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfő hajnalban állapodtak meg arról a 10 milliárd eurós mentőhitelről, amelynek keretében a ciprusi kormány vállalta, hogy a két legnagyobb ciprusi pénzintézet átstrukturálásával legalább 4,2 milliárd eurónyi saját forrást von be. Az egyezség értelmében felszámolják a Laiki néven is ismert Popular Bankot, s az ott lévő, 100 ezer eurónál kisebb betéteket áthelyezik az ország vezető bankjába, a Bank of Cyprusba. A 100 ezer eurónál nagyobb s az EU jogszabályai értelmében nem biztosított betéteket befagyasztják, s ezekből fizetik majd ki az adósságokat. Hogy ezekből mennyit írnak majd le, egyelőre nem ismeretes, bár egyes források szerint a nagybetétesek veszteségei a 40 százalékot is elérhetik.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.