
Újjászervezné a céheket a Szatmár Megyei Kisiparos-kamara annak érdekében, hogy visszaadja a mesterségek hajdani megbecsültségét.
2014. április 29., 14:482014. április 29., 14:48
Amint Márkos Tibor, az egyesület múlt héten megválasztott egyik alelnöke lapunknak elmondta: elkeserítőnek találják, hogy manapság mennyire kevésre tartják a szatmáriak a jó szakembereket, ezért úgy döntöttek: felkarolják a megyében működő kis- és közepes vállalkozásokat, hogy ezek együttműködve visszanyerhessék azt a társadalmi státust, mellyel régen rendelkeztek.
Elmondta: eddigi felmérésük során 52 még létező mesterséget vettek lajstromba, és sikerült találniuk kilenc felelőst, akik vállalták, hogy végigjárják a megye összes vállalkozását annak érdekében, hogy a kamara keretében céhekbe tömörítsék őket. „Hogy egy-egy mesterségnek melyek manapság a sajátos problémái, azokat csak az érintettek tudják igazán, mi arra vállalkoztunk, hogy összehozzuk őket, valamint hogy támogatást nyújtsunk számukra” – fejtette ki Márkos.
Mint ecsetelte, két éve például fodrászversenyt szerveztek Szatmárnémetiben, amire nemzetközileg elismert szakembereket is meghívtak. A profik szakmai bemutatókat tartottak, amit verseny követett, majd divatbemutató keretében is meg lehetett tekintetni, hogy egy szép frizura mennyit számít a jó megjelenésben.
Az alelnök úgy vélte, az ilyen jellegű megmozdulások vonzóbbá tehetnek egy-egy szakmát a fiatalok számára. Rámutatott: a 25-30 éves generáció tagjai között igen sokan vannak, akik elvégeztek egy főiskolát, azonban nem tudnak elhelyezkedni, eközben a minőségi szakoktatás iránt csekély az érdeklődés, bár lenne kereslet szakmunkásokra.
Márkos Tibor kifejtette: a szakiskolákkal, a tanfelügyelőséggel és a helyi vállalatokkal közösen kívánják megoldani a problémát, ezért a jövőben együttműködve szeretnének olyan programokat szervezni, melyek felkeltik a gyerekek érdeklődését a lenézett kétkezi munka iránt. Mint elmondta, Lieb Mihály, a kamara elnökének kezdeményezése nyomán egy minőségi standardot is szeretnének meghonosítani a megyében.
Ennek célja az lenne, hogy a szatmáriak tudják: a náluk tagként bejegyzett szakembereket bátran hívhatják, mert garantált, hogy minőségi munkát végeznek. Ugyanakkor a kompetenciavesztést is meg kívánják előzni, ezért azt is vizsgálják, hogy az eddig nyilvántartásba vett 52 mesterség közül melyek veszélyeztetettek, és hangsúlyt kívánnak fektetni arra, hogy például a ma már csak egy-két szaki által ismert bőrművesség továbbélése biztosított legyen.
Márkos Tibortól azt is megtudtuk, hogy egy német mintára kidolgozott törvénytervezetet is benyújtottak körülbelül három éve, mely lehetővé tenné a céhek állami támogatását. Ezt a szenátus megszavazta, azonban a képviselőház mind a mai napig nem tűzte napirendre, holott komoly segítség lehetne a hazai kis- és középvállalkozásoknak.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!