Miután az ország legnagyobb nyugdíjbiztosítója, az NN a napokban arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy a kormány a magánnyugdíjalapok államosítására készülhet, a hatóságok továbbra is cáfolják, hogy a Grindeanu-kormánynak szándékában állna ezt meglépni. Viorel Ștefan pénzügyminiszter ismételten tagadta, hogy szó lenne ilyesmiről, Șerban Nicolae, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora pedig „abszurdnak és aberráltnak\" nevezte szerdán a szárnyra kapott híreszteléseket, leszögezve, ő maga nem hallott ilyesmiről.

Cáfolta a szándékot Ion Giurescu, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnöke is. „Tárgyaltunk a helyzetről a piac képviselőivel, voltak informális tárgyalások a kormány, a jegybank illetékeseivel. Nincsenek ilyen félelmek. Senkinek sem kell megijednie a költségvetéstől. Feleslegesen aggódnak, meg kell nézni a büdzsét, hogy lássák, nem kell aggódni\" – fogalmazott Giurescu, aki szerint az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, Cătălin Predoiu indította el a lavinát, miután „felületesen\" nézte át a költségvetést.

Van ok az aggodalomra?

A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a költségvetési bizottság tagja, Claudiu Năsui azonban másként gondolja, ő biztosra veszi, hogy zajlanak tárgyalások erről a témáról. „Vannak visszhangok a kormányzati és a magánszférából is, hogy készülnének erre a lépésre. Sajnos a pénzéhség nagyon nagy. A költségvetési kiadások – mint tudják – kicsúsztak minden ellenőrzés alól\" – fogalmazta meg Claudiu Năsui.

Nyugalomra intenek

A piaci szakértők szerint azonban egyelőre nincs ok aggodalomra. „Elméletileg bármit meg lehet tenni. De ez egyelőre csak spekuláció” – vallja eközben Ionuț Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke. Radu Crăciun, a BCR nyugdíjbiztosítási egységének elnök-vezérigazgatója is arról beszélt a Mediafax hírügynökségnek, hogy egyelőre nem igazolódtak be a szárnyra kapott információk.

„Mindenki, akivel konzultáltam, és fontos tisztségeket tölt be, cáfolta, hogy a magánnyugdíj-alapok államosítását terveznék, ami engem örömmel tölt el. Szintén örömmel tölt el az emberek reakciója, akik nagyon odafigyelnek arra, hogy mi történik a pénzükkel, ami ezekben az alapokban gyűl, ami jelzés arra, hogy ha valakinek eszébe jutna államosítani ezeket a pénzeket, az nem maradna reakció nélkül\" – fogalmazott Crăciun. Egyúttal emlékeztett, az esetleges államosítás 7 millió személyt érintene, akik mostanáig 7 milliárd eurónak megfelelő összeget gyűjtöttek össze a magánnyugdíj-alapokba.

„Csábító\" pénzösszegek

Aurelian Dochia pénzügyi elemző közben arra irányította rá a figyelmet, hogy a magánnyugdíjak államosításának témája nem újkeletű. „Egy ideje szó van róla. Láttam érintetteket a nyugdíjalapoktól, akik nyilvánosan véleményt mondtak, és felhívták a figyelmet a veszélyre. A döntés a hatóságok kezében van. Ilyen dolgok máshol is történtek\" – fejtette ki.

Leszögezte azonban, hogy a magánnyugdíjalapok kezdenek csábítóak lenni a hatóságok számára. „Ezeket az összegeket el lehet kobozni, és fel lehet használni a költségvetésen tátongó lyukak betömésére. Hosszú távon a helyzet bonyolult azok számára, akik jó nyugdíjat szeretnének. Persze, az ügyvédek megtámadhatják ezt, s akár az Emberi Jogi Európai Bírósága elé is kerülhet az ügy, de ez jogi vita, vannak mindenféle álláspontok\" – fogalmazta meg Aurelian Dochia.

Mint ismeretes, Magyarország néhány éve államosította a magánnyugdíj-alapokat, Lengyelország pedig a nyugdíjalapok birtokában levő államkötvényeket államosította, hogy csökkentse az állami adósságot.

Amint arról beszámoltunk, Viorel Ştefan pénzügyminiszter tíz nappal ezelőtt is cáfolta az akkor szárnyra kapott híreszteléseket, mondván, nincs szükség a kötelező magánnyugdíjalapok államosítására. „Ennél nagyobb aberrációt még nem hallottam. Épp ellenkezőleg, az állami nyugdíjalap kezd megerősödni\" – szögezte le a tárcavezető, amikor az újságírók a magánnyugdíjak államosításáról szóló híresztelésekről faggatták. Mint ismeretes, Romániában három pillérű nyugdíjrendszer van. Az első az állami nyugdíjalap, a második a kötelező magánnyugdíjalap, a harmadik pillér pedig önkéntes, az alkalmazottak dönthetik el, hogy akarnak-e pluszösszegeket fizetni egy nagyobb nyugdíj reményében.