Fotó: Pixabay.com
A Romániai Magánnyugdíjakért Egyesület (APAPR) szerint Brüsszel figyelmeztetést küldött Romániának, amiért a kormány csökkentette a nyugdíjalap második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba befolyó hozzájárulás mértékét.
2018. március 20., 11:142018. március 20., 11:14
2018. március 20., 11:242018. március 20., 11:24
A román gazdaság alakulásáról szóló, legfrissebb jelentésében az Európai Bizottság kitért arra is, hogy az intézkedés pluszgondokat vet fel a nyugdíjrendszerben – idézi a News.ro hírügynökség az egyesületet. Mint rámutatnak, a brüsszeli vélemény tulajdonképpen megerősíti más nemzetközi intézmények következtetéseit. „Gyakorlatilag ez a második pillér, vagyis a
a hozzájárulás mértékének a csökkentése vagy más negatív intézkedések pluszgondokat okoznak a romániai nyugdíjrendszernek ahelyett, hogy jobbá tennék azt” – hívja fel a figyelmet a közlemény. Rámutatnak továbbá arra is, hogy a pénzügyi piacok, főként a Bukaresti Értéktőzsde (BVB), is megsínylik a második pillér zsugorodását, hiszen a román tőkepiac egyik legnagyobb intézményi befektetőjéről beszélünk.
Amint arról beszámoltunk, Románia 2007-ben vezette be a magánnyugdíjrendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillérét az állami nyugdíj képezi, a második pillérét a kötelező magánnyugdíj, amely a 35 év alattiak számára kötelező, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj.
Ugyanakkor olyan hangok is vannak, amelyek szerint a kötelező magánnyugdíj intézményének a felszámolása és az összegeknek az állami nyugdíjalapba történő átirányítása a végső cél. A kormány egyelőre cáfol, ám azt elismeri, hogy fontolgatják a második pillérhez való hozzájárulás opcionálissá tételét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!