Brüsszel hisz még a szabadkereskedelmi megállapodásban

„Nem értek egyet azzal, hogy kudarcba fulladtak volna a TTIP-tárgyalások. Természetesen nehezek az egyeztetések, ezt azonban már tudtuk a legelején is\" – mondta az uniós biztos, miután több vezető európai politikus is a tárgyalások „meghiúsulásról\" beszélt.

Malmström elismerte, nem tudják tartani az eredetileg felállított menetrendet, ugyanis nem várható, hogy még az év vége előtt megkössék a megállapodást, de „továbbra is az a cél, hogy még Obama elnöksége alatt lezáruljanak a tárgyalások\". Amennyiben ez január 20-ig, az elnöki mandátum lejártáig sem sikerül, akkor pedig az lenne ésszerű, hogy „akkora haladást érjünk el, amekkorát csak lehetséges\" – fogalmazott.

Franciaország nem támogatja

Közben kedden a francia elnök arról beszélt, hogy nem lát esélyt a megállapodás idei megkötésére. „A tárgyalások megfeneklettek, az álláspontokat nem tartották tiszteletben, az egyensúly hiánya nyilvánvaló\" – mondta Francois Hollande, aki szerint nincs értelme tovább húzni a jelenlegi tárgyalásokat.  Előzőleg Matthias Fekl francia külkereskedelmi államtitkár közölte, hogy Franciaország a jövő hónapban a szabadkereskedelmi tárgyalások befejezésére szólítja fel az Európai Bizottságot. „Franciaország nem nyújt tovább politikai támogatást a tárgyalásokhoz\" – szögezte le az államtitkár.

A hét végén Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, szövetségi alkancellár egy tévéinterjúban közölte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között folyó szabadkereskedelmi tárgyalások gyakorlatilag zsákutcába futottak. Megfogalmazása szerint „de facto meghiúsultak”.

Európa aggódik

A megkötendő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is. A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.