2011. november 25., 11:342011. november 25., 11:34
A Moody\'s indoklása szerint növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.
A hitelminősítő szerint emellett Magyarország „egyre fogékonyabb az eseménykockázatokra” a magas államadósság-teher, a külföldi befektetőktől való erőteljes függés és a jelentős finanszírozási igények miatt, miközben erősödik a külső piaci volatilitás is.
A Moody\'s közölte: véleménye szerint e tényezők együttes hatása kedvezőtlenül fogja érinteni a kormány pénzügyi erejét, és gyengíti sokktűrő kapacitását. A negatív kilátás érvényben hagyása az azzal kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi, hogy az ország képes-e ellenállni az európai szuverén adósságválságból eredő potenciális eseménykockázatoknak - áll az elemzésben.
A hitelminősítő szerint a 2010 végén mért 81 százalékos GDP-arányos államadósság-ráta „érdemben meghaladta” a „Baa3” besorolású országokra jellemző középértéket. Jóllehet a magyar kormány elkötelezte magát amellett, hogy 2018-ig 50 százalékra csökkenti az államadósság-rátát, továbbra sem egyértelmű az ennek elérését célzó középtávú kormányzati stratégia. Emellett az, hogy a kormány eddig egyszeri intézkedésekre támaszkodott - mint például a nyugdíjalapok vagyonának likvidálása -, hosszú távon nem fogja javítani az adósság fenntarthatóságát - fogalmazott a leminősítéshez fűzött elemzésében a Moody\'s.
| Mivel a Moody\'s értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A közlemény kiemeli, hogy a döntésnek nincs alapja, mert az elmúlt másfél évben a magyar gazdaság legtöbb területén minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be: 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szufficites. Az idén, 7 éves uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt, ezt az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa is megerősíti - emeli ki a tárca, hozzátéve, hogy az ország 2004-es EU csatlakozása óta először tartja 3 százalék alatt a jövő évi költségvetési deficitet. Erre a teljesítményre a 27 tagú Európai Unióban Magyarországon kívül csak hat ország lesz képes - teszik hozzá. Kitérnek arra is, hogy a legfrissebb adatok szerint a magyar GDP 2011 harmadik negyedéves teljesítménye meghaladta az EU 27 és az eurózóna bővülési ütemét, és az utóbbi négy negyedévben Magyarország az EU átlagához megközelítő mértékű GDP növekedési rátát tudott felmutatni. A jövő évi költségvetésbe egy igen jelentős, a GDP 1 százalékát kitevő tartalékrendszert épít be a kormány az eurózóna egyre súlyosbodó adósságválságára való tekintettel, így egy esetlegesen bekövetkező, vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés sem veszélyezteti a maastrichti keretek tartását. A közleményben hangsúlyozzák, hogy Magyarország az idén közel tíz százalékkal csökkentette államadósságát, és az Európai Bizottság által elismert alacsony költségvetési hiány jövőre is hozzájárul az államadósság további fokozatos csökkenéséhez, ráadásul mindez egy olyan európai környezetben történik, ahol sokkal inkább az adósság növekedése jellemző. „A forint gyengülését nyilvánvalóan sem a magyar gazdaság teljesítménye, sem a költségvetés állapota nem indokolja, annak hátterében így csak egy Magyarország elleni spekulációs támadás állhat, amihez épp az ilyen, szakmailag megalapozatlan hitelminősítői vélemények adnak táptalajt” - olvasható az NGM közleményében. |
Bár a 2012-es költségvetés - szerkezeti reformok és ad hoc jövedelemtermelő intézkedések révén - 2,5 százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célként, a Moody\'s szerint azonban a kormányt e cél elérésében korlátozni fogja a magasabb finanszírozási költség és az alacsony növekedéssel jellemzett környezet.
A cég szerint az is csak „korlátozottan látható”, hogy a kormány az alacsony növekedési környezetben miképp tervezi elérni a konvergencia-programban 2013-ra szereplő 2,2 százalékos hiánycélt.
A Moody\'s közölte, hogy az eddigi 2,7, illetve 2,6 százalékról 1,5, illetve 0,5 százalékra módosította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését.
Az elemzés szerint a magánszektorbeli adósságleépítésből eredő gyenge hazai kereslet, valamint az olyan strukturális korlátok, mint a magas munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatottság, még tovább gyengítik az ország középtávú növekedési potenciálját. A külső tényezők közül Magyarországot a fő kereskedelmi partnerek, különösen Németország meggyengült növekedési kilátásai érintik.
A Moody\'s szerint mindemellett a nem teljesítő kinnlevőségek emelkedő aránya, a bankok jövedelmezőségét érintő legutóbbi kormányzati intézkedések, valamint a külföldi tulajdonos bankok csökkenő likviditásnyújtási képessége korlátozza a magyar bankrendszer képességét is arra, hogy hitelkihelyezésekkel támogassa a növekedést.
A hitelminősítő elemzése szerint az osztályzatrontás másik fő tényezője az ország sebezhetősége a külső sokkoktól. Ez az államadósság szerkezetéből ered, amely finanszírozási költségnyomásnak teheti ki a kormányt.
A Moody\'s ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az államadósság hozzávetőleg 64 százalékát nem rezidens befektetők tartják; ennek kétharmada devizaadósság. Ráadásul a kormány bruttó hitelfelvételi igénye jelentős lesz a következő három évben. Az ország általános adósságdinamikáját máris erőteljesen érinti a forint gyengesége, és a gazdaságpolitika hatékonysága körüli bizonytalanság még inkább kikezdheti a piaci bizalmat. Ezt már tükrözi, hogy a hozamok jelentősen emelkedtek 2011 során, aminek következtében nőttek az új kibocsátású adósságok költségei - áll a hitelminősítő elemzésében.
A Moody\'s szerint az is a finanszírozási kihívásokat tükrözi, hogy Magyarország nemrégiben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az EU-hoz fordult. Ha a tárgyalások a kormány által elérni kívánt finanszírozási védőhálóról sikerrel járnak, az csökkentheti az azonnali finanszírozási kihívásokat, ám a Moody\'s szerint a kormányadósság-szerkezet még egy ilyen megállapodás esetén is sebezhető maradna középtávon a sokkhatásoktól, és ez nem összeegyeztethető az eddigi „Baa3”-as besorolással.
A Moody\'s ugyancsak leminősítette a kereskedelmi adósokra megállapított devizaadósi országplafont, valamint devizabankbetétekre meghatározott felső besorolási határt, „A1”-ről „A3”-ra, illetve „Baa3”-ről „Ba2”-re.
A cég közölte: megfontolás tárgyává tenné Magyarország további államadósi leminősítését, ha elmarad az előrelépés a szerkezeti reformokban és a középtávú terv végrehajtásában, és emiatt jelentősen gyengülne a kormány pénzügyi ereje. Ez tartós árfolyamnyomást és növekvő finanszírozási költségeket okozhat.
A Moody\'s ugyanakkor megfontolná a kilátás stabilizálását a „Ba1”-es kötvényosztályzaton - ami hosszabb távon felminősítéshez vezethet -, ha az ország fenntartható konszolidációs pályára lépne, aminek részét képezné a középtávú terv és a konvergencia-program következetesebb végrehajtása, lehetőleg újrainduló, robusztus gazdasági növekedéssel alátámasztva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok