2010. november 24., 09:542010. november 24., 09:54
A szakszervezetek a tervezet alkotmányellenes mivoltára hivatkoznak. A testületet konkrétan azzal a céllal hívták össze, hogy véleményezze a jogszabályt, a bizottság álláspontja ugyanakkor csupán konzultatív.
Valentin Mocanu, a munkaügyi minisztérium államtitkára sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült megtartani az ülést, ugyanakkor leszögezte, hogy a törvény elfogadásának folyamata a CES álláspontjának megfogalmazása nélkül is folytatódhat, a véleménykikérés formális követelményeit ugyanis a kormány teljesítette.
A szakszervezetek – többek között az Alfa Kartell, a CNSLR – Frăţia és a BNS – a tegnap nyílt levélben tudatták Emil Boc miniszterelnökkel, hogy nem vesznek részt a CES ülésén, így tiltakozva „a kormány és az érdekképviseletek közötti valós és felelős párbeszéd hiánya ellen a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény tervezete kapcsán.” A távolmaradásukkal tüntető szakszervezeti tömörülések – összesen öt – álláspontja szerint a kormány olyan bértörvényt akar elfogadtatni, amely ellentétes az alkotmánnyal. Úgy vélik, a kormány nem méltányos bérezést akar, hanem továbbra is egységes kritériumok alapján szabná meg a közalkalmazottak jövedelmét, és a jogszabályt már 2011 januárjától hatályba léptetné.
Az érdekképviseletek azzal vádolják a kormányt, hogy nem akarja elfogadni: az ország legfőbb prioritása az egészségügy, az oktatás, a kutatás, a művelődés és a közigazgatás felzárkóztatása, márpedig ezen prioritásnak a bérezési hierarchia együtthatóiban is meg kell mutatkoznia. Ennek folyományaként az öt szakszervezeti tömb nem kíván részt venni „a munkavállalók azon jogának lábbal tiprásában, hogy béreik a 25 százalékos csökkentés előtti szintre növekedjenek vissza.”
Emil Boc kormányfő még a hétfői kormányülésen a munkaügyi miniszter szemére hányta, hogy a bértörvényt még nem terjesztették a CES elé, így az nem kerülhet a parlament elé – függetlenül attól, hogy véleménye pozitív vagy negatív. Nem minden szakszervezet ellenzi egyébként teljes mértékben a kormány tervezetét: Cezar Corîci, az UGIR-1903 érdekképviseleti tömörülés elnöke közölte, kérni fogja, hogy csütörtökre ismét hívják össze a testület ülését, hogy a legfontosabb napirendi pontokat meg lehessen vitatni.
A testület működését szabályozó törvény értelmében a CES a parlament elé való beterjesztés előtt elemzi és véleményezi a kormány határozatait és a törvénytervezeteket. A jogszabályok kezdeményezői, valamint a nemzeti programok és stratégiák kidolgozói kötelesek a CES konzultatív véleményét is kikérni.
A testület 45 tagból áll, a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók egyaránt 15-15 tagot delegálnak a tanácsba. A határozatképességhez legkevesebb 24 tag jelenléte szükséges, mindhárom delegáló testület képviseletében legalább 8-8 főnek kell részt vennie az ülésen.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.