2010. november 24., 09:542010. november 24., 09:54
A szakszervezetek a tervezet alkotmányellenes mivoltára hivatkoznak. A testületet konkrétan azzal a céllal hívták össze, hogy véleményezze a jogszabályt, a bizottság álláspontja ugyanakkor csupán konzultatív.
Valentin Mocanu, a munkaügyi minisztérium államtitkára sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült megtartani az ülést, ugyanakkor leszögezte, hogy a törvény elfogadásának folyamata a CES álláspontjának megfogalmazása nélkül is folytatódhat, a véleménykikérés formális követelményeit ugyanis a kormány teljesítette.
A szakszervezetek – többek között az Alfa Kartell, a CNSLR – Frăţia és a BNS – a tegnap nyílt levélben tudatták Emil Boc miniszterelnökkel, hogy nem vesznek részt a CES ülésén, így tiltakozva „a kormány és az érdekképviseletek közötti valós és felelős párbeszéd hiánya ellen a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény tervezete kapcsán.” A távolmaradásukkal tüntető szakszervezeti tömörülések – összesen öt – álláspontja szerint a kormány olyan bértörvényt akar elfogadtatni, amely ellentétes az alkotmánnyal. Úgy vélik, a kormány nem méltányos bérezést akar, hanem továbbra is egységes kritériumok alapján szabná meg a közalkalmazottak jövedelmét, és a jogszabályt már 2011 januárjától hatályba léptetné.
Az érdekképviseletek azzal vádolják a kormányt, hogy nem akarja elfogadni: az ország legfőbb prioritása az egészségügy, az oktatás, a kutatás, a művelődés és a közigazgatás felzárkóztatása, márpedig ezen prioritásnak a bérezési hierarchia együtthatóiban is meg kell mutatkoznia. Ennek folyományaként az öt szakszervezeti tömb nem kíván részt venni „a munkavállalók azon jogának lábbal tiprásában, hogy béreik a 25 százalékos csökkentés előtti szintre növekedjenek vissza.”
Emil Boc kormányfő még a hétfői kormányülésen a munkaügyi miniszter szemére hányta, hogy a bértörvényt még nem terjesztették a CES elé, így az nem kerülhet a parlament elé – függetlenül attól, hogy véleménye pozitív vagy negatív. Nem minden szakszervezet ellenzi egyébként teljes mértékben a kormány tervezetét: Cezar Corîci, az UGIR-1903 érdekképviseleti tömörülés elnöke közölte, kérni fogja, hogy csütörtökre ismét hívják össze a testület ülését, hogy a legfontosabb napirendi pontokat meg lehessen vitatni.
A testület működését szabályozó törvény értelmében a CES a parlament elé való beterjesztés előtt elemzi és véleményezi a kormány határozatait és a törvénytervezeteket. A jogszabályok kezdeményezői, valamint a nemzeti programok és stratégiák kidolgozói kötelesek a CES konzultatív véleményét is kikérni.
A testület 45 tagból áll, a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók egyaránt 15-15 tagot delegálnak a tanácsba. A határozatképességhez legkevesebb 24 tag jelenléte szükséges, mindhárom delegáló testület képviseletében legalább 8-8 főnek kell részt vennie az ülésen.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.