2010. november 24., 09:542010. november 24., 09:54
A szakszervezetek a tervezet alkotmányellenes mivoltára hivatkoznak. A testületet konkrétan azzal a céllal hívták össze, hogy véleményezze a jogszabályt, a bizottság álláspontja ugyanakkor csupán konzultatív.
Valentin Mocanu, a munkaügyi minisztérium államtitkára sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült megtartani az ülést, ugyanakkor leszögezte, hogy a törvény elfogadásának folyamata a CES álláspontjának megfogalmazása nélkül is folytatódhat, a véleménykikérés formális követelményeit ugyanis a kormány teljesítette.
A szakszervezetek – többek között az Alfa Kartell, a CNSLR – Frăţia és a BNS – a tegnap nyílt levélben tudatták Emil Boc miniszterelnökkel, hogy nem vesznek részt a CES ülésén, így tiltakozva „a kormány és az érdekképviseletek közötti valós és felelős párbeszéd hiánya ellen a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény tervezete kapcsán.” A távolmaradásukkal tüntető szakszervezeti tömörülések – összesen öt – álláspontja szerint a kormány olyan bértörvényt akar elfogadtatni, amely ellentétes az alkotmánnyal. Úgy vélik, a kormány nem méltányos bérezést akar, hanem továbbra is egységes kritériumok alapján szabná meg a közalkalmazottak jövedelmét, és a jogszabályt már 2011 januárjától hatályba léptetné.
Az érdekképviseletek azzal vádolják a kormányt, hogy nem akarja elfogadni: az ország legfőbb prioritása az egészségügy, az oktatás, a kutatás, a művelődés és a közigazgatás felzárkóztatása, márpedig ezen prioritásnak a bérezési hierarchia együtthatóiban is meg kell mutatkoznia. Ennek folyományaként az öt szakszervezeti tömb nem kíván részt venni „a munkavállalók azon jogának lábbal tiprásában, hogy béreik a 25 százalékos csökkentés előtti szintre növekedjenek vissza.”
Emil Boc kormányfő még a hétfői kormányülésen a munkaügyi miniszter szemére hányta, hogy a bértörvényt még nem terjesztették a CES elé, így az nem kerülhet a parlament elé – függetlenül attól, hogy véleménye pozitív vagy negatív. Nem minden szakszervezet ellenzi egyébként teljes mértékben a kormány tervezetét: Cezar Corîci, az UGIR-1903 érdekképviseleti tömörülés elnöke közölte, kérni fogja, hogy csütörtökre ismét hívják össze a testület ülését, hogy a legfontosabb napirendi pontokat meg lehessen vitatni.
A testület működését szabályozó törvény értelmében a CES a parlament elé való beterjesztés előtt elemzi és véleményezi a kormány határozatait és a törvénytervezeteket. A jogszabályok kezdeményezői, valamint a nemzeti programok és stratégiák kidolgozói kötelesek a CES konzultatív véleményét is kikérni.
A testület 45 tagból áll, a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók egyaránt 15-15 tagot delegálnak a tanácsba. A határozatképességhez legkevesebb 24 tag jelenléte szükséges, mindhárom delegáló testület képviseletében legalább 8-8 főnek kell részt vennie az ülésen.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.