„Nem öl meg a ROBOR” – a román jegybank illetékesei szerint nem extrém az irányadó kamatláb növekedése

A jelzáloghitelek havi részletének kiszámításakor használt hathavi ROBOR eközben az előző napi 3,39 százalékról 3,46 százalékra, a kereskedelmi bankok által egymásnak nyújtott kölcsön törlesztőrészletének meghatározásakor alkalmazott kilenchavi ROBOR pedig 3,40 százalékról 3,48 százalékra ugrott.

Voinea a törlesztések miatt aggódik

„A ROBOR jelen pillanatban éppen ott van, ahol lennie kell, alakulása teljesen természetes” – jelentette ki az elmúlt időszak egyik legintenzívebben mediatizált témája kapcsán egy csütörtöki bankárkonferencián Liviu Voinea, a román jegybank alelnöke, aggodalmának adva hangot egyúttal amiatt, hogy a növekvő kamatok milyen hatással lesznek a lakosság és a vállalatok törlesztőképességére. Felszólalásában kiemelte, hogy a növekvő kamatok mellett is bővült a hitelezés az elmúlt egy évben.

A ROBOR értéke ebben az intervallumban váltakozhat, de persze ez nem jelenti azt, hogy nem aggaszt bennünket, hogy milyen hatással bírhat a gazdaságra, főként a lakosság és a vállalatok törlesztőképességére” – fogalmazott a jegybanki illetékes.

Hozzátette: a ROBOR alakulása a hitelszerződések 60 százalékát befolyásolja. „Decemberben már azt tanácsolták a hitelintézeteknek és a kölcsönt igénylőknek egyaránt, hogy fordítsák figyelmüket a fix kamatozású hitelkonstrukciók felé. Ezek a kölcsönök az elmúlt hat hónapban a jelzáloghitelek körében 6 százalékról 27 százalékra tornázták fel magukat, míg a fogyasztási kölcsönöknél 60 százalékról 80 százalékra nőtt az arányuk” – illusztrálta a trendek alakulását a román jegybank alelnöke.

Isărescu nyugalomra int

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke is megszólalt a témában. A szerdai kamatdöntő ülést követően arról értekezett, hogy az irányadó bankközi kamatlábnak meg kell közelítenie az inflációs ráta értékét – ettől pedig nagyon messze áll, hiszen míg a pénzromlás üteme eléri az 5 százalékot, addig a különböző futamidejű ROBOR-ok 3 és 3,5 százalék között váltakoznak. A jegybankelnök leszögezte, a BNR-nél abban bíznak, minél alacsonyabb szinten ér majd össze a két mutató. Megjegyezte azonban egyúttal, hogy

Éppen ezért nyugalomra intett mindenkit, hangsúlyozva, hogy a 3,20 százalék körüli ROBOR nem „mumus”, ráadásul nem történelmi csúcsra hágott a mutató, alig valamivel több, mint 3 éve hasonló értéken állt.  

Az Első otthon közben egyre drágább

A ROBOR függvényében törlesztő polgárok azonban így is nagyon megérzik, hogy a tavaly ilyenkor egy százalék alatti szintről ma már 3 százalék fölé emelkedett a kamatláb. Azoknak például, akik  2012-ben az Első otthon program keretében vásároltak maguknak lakást, és 30 éves futamidőre a maximális 60 000 eurónak megfelelő összegre vettek fel jelzáloghitelt, havi 1229 lej törlesztőrészletet kell most fizetniük a banknak – ez az összeg nagyjából 300 lejjel magasabb, mint amit egy éve kellett törleszteniük.

A legtöbbet, 1731 lejt 2012 decemberében kellett fizetni, a következő évben viszont a felére esett a kamatláb értéke, és a törlesztőrészlet is csak egy hajszálnyival volt magasabb 1300 lejnél. Három éve pedig 1000 lej körüli értékre süllyedt a befizetendő havi összeg, ami tavaly ősszel indult újra növekedésnek.