Össztűz zúdul a román kormány adóemelési terveire, amelyeket a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások alapján valósítanak meg januártól.
2013. november 10., 18:252013. november 10., 18:25
A hazai befektetők, valamint a multinacionális távközlési vállalatok a hét végén éles hangon bírálták az ipari, energetikai és távközlési létesítmények esetében beharangozott különadót. Januártól évi másfél százalékos adót kell fizetniük a jogi személyeknek a tulajdonukban lévő speciális létesítmények után.
A speciális létesítmények körébe tartoznak a villamosenergia-hálózatok póznái, vezetékei, a földgáz- és kőolajszondák, a mobilszolgáltatók antennái, halastavak, kémények, zagytározók, völgyzárógátak, a vasúti infrastruktúra elemei és a közúti jelzőtáblák. Az Orange, a Vodafone, a Romtelecom és a Cosmote mobilszolgáltató szerint a pótadó csökkenti a nyereségüket, így a beruházási képességüket is, ugyanakkor kifogásolják, hogy a lépésről előzetesen nem egyeztetett velük a kormány. A társaságok azzal vádolják a kormányt, hogy tervezete nem tartja tiszteletben az adórendszer stabilitásának és átláthatóságának elvét, hiszen az adóemelésről nem folytattak párbeszédet az érintettekkel. Szerintük beruházásokra van szükség a távközlési hálózat fejlesztése érdekében, nem pedig pótadókra. „Aggodalmunkat fejezzük ki, hiszen a román távközlési piac számára így is nagy kihívást jelent a fejlesztésekhez szükséges pénz előteremtése\" – hangsúlyozta közleményében a görög OTE távközlési vállalat többségi tulajdonában lévő Romtelecom vezetékes telefonszolgáltató, valamint a Cosmote mobilszolgáltató, hozzátéve, a telekommunikációs cégek így is az állami költségvetés legnagyobb befizetői közé tartoznak.
Megszólalt a 350 társaságot tömörítő amerikai-román kereskedelmi kamara is, amely szerint a bejelentett adóemelések oly mértékű fiskális terhet rónak a romániai adófizetőkre, amelyre az elmúlt húsz évben nem volt precedens. Az AmCham-hez tartozó cégek Romániában összesen tízmilliárd dolláros befektetést hajtottak végre és 200 ezer alkalmazottnak adnak munkát. Közben Traian Băsescu államfő a valutaalappal a múlt héten kötött megállapodás újratárgyalására szólította fel a kormányt. Az elnök pénteken gyenge minőségű, rossz alkunak nevezte a Victor Ponta vezette balliberális kabinetnek a nemzetközi hitelezőkkel szembeni vállalásait, amelyek szerinte esélyt sem adnak a nemzetgazdaság fellendítésére.
A miniszterelnök szombaton az államfő kijelentésére azzal válaszolt, hogy nem kér Băsescu közreműködéséből, emlékeztetve: 2010-ben a Boc-kormány az elnök beavatkozása nyomán csökkentette a közalkalmazottak bérét és emelte meg öt százalékkal az áfát. A multinacionális cégek és a hazai befektetők kritikáira Victor Ponta úgy reagált: megpróbálja majd meggyőzni a „sértődékeny” társaságokat, hogy elég profitra tesznek szert Romániában ahhoz, hogy túléljék az új adóterheket.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!