
Fotó: Csáki Emese
Elérte meghirdetett célját Sepsiszentgyörgyön a verzál elnevezésű program, sokan foglaltak asztalt, olyanok is, akik azelőtt soha nem fordultak meg az illető vendéglőben.
A városban öt vendéglő csatlakozott az akcióhoz, az a la carte rendelésekre féláras kedvezményt hirdettek, míg a korlátlan fogyasztással egybekötött svédasztalos vacsora ára személyenként 25 lej volt. Molnár István, a Ganésa vendéglő tulajdonosa a Krónikának elmondta, örül, hogy „a városba begyűrűzött a torkoskodás”. Molnár István tapasztalata szerint általában azok járnak étterembe, akik kötetlen munkaidőben dolgoznak, úgy látja, aki a munkahelyén tölt nyolc órát, este már nehezebben mozdul ki otthonról.
Kovács István, a helyi Park vendéglő tulajdonosa is csatlakozott az akcióhoz. Nála az ebédre főzött kötött menü is féláras volt, majd este svédasztalról lehetett 25 lejért élőzene mellett torkoskodni. A vendéglátós szakember abban bízik, ha a közepes jövedelműek megtapasztalják, hogy nem rendíti meg a családi költségvetést egy éttermi vacsora, akkor legalább havonta egyszer megengedik maguknak ezt a kényeztetést.
„A rendszerváltást követően elszaporodott utcai hamburgerárusítás is rontott az éttermek forgalmán, sokan inkább bekapnak egy szendvicset az utcán, mintsem pár lejjel többet fizetve, kényelmesen, fehér asztal mellett ebédeljenek vagy vacsorázzanak” – panaszolta Kovács.
A helybéli lakosok is örültek az akciónak. „Nem túl gyakran, inkább alkalmakhoz kötötten járunk étterembe: születésnap, házassági évforduló, szerelmesek napja, külföldi vendég, és most a torkoscsütörtök is ilyen alkalom” – fejtette ki a Krónika kérdésére K. István. „Jó alkalom az árkedvezmény, hogy egy számomra új vendéglőt kipróbáljak, egész árért nem merek kockáztatni, a bevált étterembe járok vissza” – fogalmazta meg P. Judit.
Ebédidőben és a kora délutáni órákban a marosvásárhelyi Rosengarden étteremben szinte semmivel nem volt több vendég, mint más napokon. Az esti asztalfoglalásokból viszont következtetni lehetett: a vendégek mégiscsak élnek a falánkcsütörtök lehetőséggel, annál is inkább, mivel a városból és környékéről mindössze három vendéglő csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Ez mindenképpen jó reklám lesz, mert a vendég kevés pénzért jót ehet” – válaszolta kérdésünkre az étterem tulajdonosa, Szabó József, amikor a benevezés legfőbb okáról kérdezzük. Jobb keze, a fia, Szabó Barna is úgy véli, ez remek alkalom lehet a valamikor sokkal népszerűbbnek számító Tulipán utcai vendéglőt ismét a figyelem középpontjába helyezni.
„Az az igazság, hogy a mi éttermünket kissé elfelejtették a régi vendégek. Nem romlott a minősége, csakhogy nem úszott együtt az árral, nem vette fel a versenyt a megjelenő konkurenciával” – látja be az ifjabbik Szabó. Szerinte a Falánk csütörtök jó alkalom, hogy megmutassák a be- vagy visszatérő vendégeknek, hogy a Rosengarden konyhája semmivel sem lehet rosszabb, mint a manapság felkapott vásárhelyi vendéglőké.
A székelyudvarhelyi Gondűző étterem már tavaly is bekapcsolódott a Falánk csütörtök rendezvénybe, mely akkor annyira népszerű volt, hogy alig győzték kiszolgálni a „torkos” vendégeket. Idén hozzávetőleg 25 féle előétel, 6 különböző leves, 30 különleges főétel, és 7 féle desszert várta az éhes vendégeket. „Miután egyszerre mindent nem tudnánk feltálalni, ezért a svédasztalon óránként változik a menü.
A kínálat nagyjából egyezik az étlapunk kínálatával, de vannak újdonságok is, mint például a libamáj. Idén gondoltunk a vegetáriánusokra is, számukra kétféle levest, párolt és sült zöldségeket, sajtokat készítettünk” – számolt be a Krónikának az étterem vezetője, Bihari Erika. Mint elmondta, már napok óta minden helyet lefoglaltak éttermükben, csak a déli órákban tudtak olyanokat is kiszolgálni, akik nem jelezték előre étkezési szándékukat. Az étteremben hozzávetőleg 150 helyet foglaltak le, azonban a végső létszám ennél jóval magasabb lesz.
„A tormakrémes sonkatekercs nagyon finom volt, de azt is jól eltalálták, hogy a bélszínt milyenre kell sütni, végül pedig három különféle desszertet is megkóstoltam. Még bőven lett volna, amiből válogatni, de ezek voltak a kedvenceim. Nagyon megérte eljönni” – mondta el a Krónikának az egyik vendég.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?