Fotó: Csáki Emese
Elérte meghirdetett célját Sepsiszentgyörgyön a verzál elnevezésű program, sokan foglaltak asztalt, olyanok is, akik azelőtt soha nem fordultak meg az illető vendéglőben.
A városban öt vendéglő csatlakozott az akcióhoz, az a la carte rendelésekre féláras kedvezményt hirdettek, míg a korlátlan fogyasztással egybekötött svédasztalos vacsora ára személyenként 25 lej volt. Molnár István, a Ganésa vendéglő tulajdonosa a Krónikának elmondta, örül, hogy „a városba begyűrűzött a torkoskodás”. Molnár István tapasztalata szerint általában azok járnak étterembe, akik kötetlen munkaidőben dolgoznak, úgy látja, aki a munkahelyén tölt nyolc órát, este már nehezebben mozdul ki otthonról.
Kovács István, a helyi Park vendéglő tulajdonosa is csatlakozott az akcióhoz. Nála az ebédre főzött kötött menü is féláras volt, majd este svédasztalról lehetett 25 lejért élőzene mellett torkoskodni. A vendéglátós szakember abban bízik, ha a közepes jövedelműek megtapasztalják, hogy nem rendíti meg a családi költségvetést egy éttermi vacsora, akkor legalább havonta egyszer megengedik maguknak ezt a kényeztetést.
„A rendszerváltást követően elszaporodott utcai hamburgerárusítás is rontott az éttermek forgalmán, sokan inkább bekapnak egy szendvicset az utcán, mintsem pár lejjel többet fizetve, kényelmesen, fehér asztal mellett ebédeljenek vagy vacsorázzanak” – panaszolta Kovács.
A helybéli lakosok is örültek az akciónak. „Nem túl gyakran, inkább alkalmakhoz kötötten járunk étterembe: születésnap, házassági évforduló, szerelmesek napja, külföldi vendég, és most a torkoscsütörtök is ilyen alkalom” – fejtette ki a Krónika kérdésére K. István. „Jó alkalom az árkedvezmény, hogy egy számomra új vendéglőt kipróbáljak, egész árért nem merek kockáztatni, a bevált étterembe járok vissza” – fogalmazta meg P. Judit.
Ebédidőben és a kora délutáni órákban a marosvásárhelyi Rosengarden étteremben szinte semmivel nem volt több vendég, mint más napokon. Az esti asztalfoglalásokból viszont következtetni lehetett: a vendégek mégiscsak élnek a falánkcsütörtök lehetőséggel, annál is inkább, mivel a városból és környékéről mindössze három vendéglő csatlakozott a kezdeményezéshez.
„Ez mindenképpen jó reklám lesz, mert a vendég kevés pénzért jót ehet” – válaszolta kérdésünkre az étterem tulajdonosa, Szabó József, amikor a benevezés legfőbb okáról kérdezzük. Jobb keze, a fia, Szabó Barna is úgy véli, ez remek alkalom lehet a valamikor sokkal népszerűbbnek számító Tulipán utcai vendéglőt ismét a figyelem középpontjába helyezni.
„Az az igazság, hogy a mi éttermünket kissé elfelejtették a régi vendégek. Nem romlott a minősége, csakhogy nem úszott együtt az árral, nem vette fel a versenyt a megjelenő konkurenciával” – látja be az ifjabbik Szabó. Szerinte a Falánk csütörtök jó alkalom, hogy megmutassák a be- vagy visszatérő vendégeknek, hogy a Rosengarden konyhája semmivel sem lehet rosszabb, mint a manapság felkapott vásárhelyi vendéglőké.
A székelyudvarhelyi Gondűző étterem már tavaly is bekapcsolódott a Falánk csütörtök rendezvénybe, mely akkor annyira népszerű volt, hogy alig győzték kiszolgálni a „torkos” vendégeket. Idén hozzávetőleg 25 féle előétel, 6 különböző leves, 30 különleges főétel, és 7 féle desszert várta az éhes vendégeket. „Miután egyszerre mindent nem tudnánk feltálalni, ezért a svédasztalon óránként változik a menü.
A kínálat nagyjából egyezik az étlapunk kínálatával, de vannak újdonságok is, mint például a libamáj. Idén gondoltunk a vegetáriánusokra is, számukra kétféle levest, párolt és sült zöldségeket, sajtokat készítettünk” – számolt be a Krónikának az étterem vezetője, Bihari Erika. Mint elmondta, már napok óta minden helyet lefoglaltak éttermükben, csak a déli órákban tudtak olyanokat is kiszolgálni, akik nem jelezték előre étkezési szándékukat. Az étteremben hozzávetőleg 150 helyet foglaltak le, azonban a végső létszám ennél jóval magasabb lesz.
„A tormakrémes sonkatekercs nagyon finom volt, de azt is jól eltalálták, hogy a bélszínt milyenre kell sütni, végül pedig három különféle desszertet is megkóstoltam. Még bőven lett volna, amiből válogatni, de ezek voltak a kedvenceim. Nagyon megérte eljönni” – mondta el a Krónikának az egyik vendég.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok