
Hölvényi György magyar kereszténydemokrata és Sirpa Pietikäinen finn néppárti EP-képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament (EP) különböző pártállású tagjai kedden Karmenu Vella környezetvédelmi EU-biztoshoz intézett levélben sürgették a cianidos bányászati technológia mielőbbi uniós betiltását.
2014. november 19., 15:582014. november 19., 15:58
Mint ismeretes, az EP 2010. május 5-i határozatában elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmának kezdeményezésére. A széleskörű társadalmi és politikai támogatottság ellenére az akkori környezetvédelmi EU-biztos, a szlovén Janez Potocnik elzárkózott attól, hogy a határozatnak érvényt szerezzen.
„A probléma Európa egészét érinti, melyre csak európai válasz, uniós szintű tilalom lehet a megoldás. A tét ugyanis nem kevesebb, mint az, hogy sikerül-e hosszú távon megóvni ivóvízkészleteinket és egészséges környezetünket, vagy a pillanatnyi aranyláz hevében Lappföldtől Erdélyen át a Halkidiki-félszigetig időzített bombaként ketyegő méregtavak keletkeznek, és páratlan értékű természeti kincsek tűnnek el örökre Európában\" – fogalmazott a KDNP EP-képviselője.
A levélben arra kérték Karmenu Vellát, a november elsején hivatalába lépett új, máltai EU-biztost, hogy az európai polgárok hangját meghallva mielőbb kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmát. A képviselők célja az, hogy az új biztos politikai nyomás alá helyezésével új lendületet adjanak az uniós tilalom ügyének.
Hölvényi kiemelte: az ügy fontosságát jelzi, hogy a kezdeményezést az EP hét frakciója közül ötnek több tagja biztosította támogatásáról – konkrétan a néppárti mellett a szocialista, a liberális, a kommunista és a zöld frakció. A KDNP-s képviselő szerint e pártokon átívelő együttműködés jó példa arra, hogy közös célokért – az egyébként fennálló nézeteltéréseket félretéve – erős szövetségek alakulhatnak ki Európában.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!