Beszállnak a székelyek is a reptérbe

Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte, az önkormányzatok csak a létesítmény befejezéséhez utalják a megígért pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak. Cserébe pedig azt kérik, hogy a repülőtéren biztosítsák a nyelvi jogokat.

Antal Árpád közölte, elvárják, hogy angol, német, román és magyar nyelvűek legyenek a feliratok. Más feltételt nem támasztanak, a járatok alakításába sem szólnak bele, szerinte ugyanis a háromszéki embereknek, a Kovászna megyei gazdasági élet szereplőinek ugyanaz az érdekük, mint a Brassó megyeieknek. Sepsiszentgyörgy polgármestere fontosnak tartja, hogy a Kovászna megyei önkormányzatok elkötelezzék magukat a repülőtér ügye mellett, szerinte ez a kérdés a választási eredményektől függetlenül fontos a térség számára.

„Nem is kell mondanom, hogy mennyire fontos a gazdaság, a kultúra, a szabadidő eltöltése, a turizmus fejlesztése szempontjából egy olyan repülőtér, amely Sepsiszentgyörgytől 30-35 percnyi autóútra van\" – szögezte le az elöljáró. Hozzátette, Sepsiszentgyörgy olyan szerencsés helyzetben van, hogy a repülőtér közelségének csak az előnyeit élvezheti, a kellemetlenségek nem érintik, mert Vidombáktól északra terül el, a járatok 85 százaléka valószínű Nyugat-Európa felé tart, így nem jutnak be a város légterébe, és nem lesz zajszennyezés, mint például Kolozsváron.

Arra a kérdésünkre, hogy a bukaresti politikum milyen mértékben tudja gátolni a repülőtér befejezését, majd működtetését, Antal kifejtette, nem tartja életszerűnek, hogy egy olyan beruházást elgáncsoljanak, amibe már 30 millió eurót fektettek be, és összesen mintegy 70 millió euróba fog kerülni. A háromszéki elöljárók már több ízben találkoztak Brassó megyei kollégáikkal.

Antal Árpád is emlékeztetett, a reptéren az utolsó megvalósítás 2014-ben volt, amikor átadták a kifutópályát. Jelenleg mindkét megye elöljárói abban bíznak, hogy az ügy két év után kimozdul a holtpontról. „A bukaresti hatóságok nem támogatták a brassói repülőteret, és az elmúlt EU-s költségvetési ciklusban nem lehetett új repülőtérre pályázni, csak a meglévők korszerűsítésére. Ez most változik\" – szögezte le a sepsiszentgyörgyi polgármester. Mint ismeretes, Kovászna és Hargita megye önkormányzata már a kezdetekkor kisrészvényesek voltak a Brassói Nemzetközi Repülőtér társaságban.

Brassó városa lesz a többségi részvényes

Eközben a Brassó megyei közgyűlés pénteki ülésén tűzik napirendre azt a tervezetet, hogy Brassó és Vidombák önkormányzatával is társulnak a repülőtér megépítésére, sőt a Cenk alatti város lesz a többségi részvényes. Mariana Câju, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke rámutatott, a megyei tanács eladósodottsága a felső határt súrolja, 20,97 százalékos, ezért van szükség a városi önkormányzat hozzájárulására.

A város ugyanis további hiteleket tud felvenni, hiszen mindössze 3 százalékos az eladósodottsága, másrészt a repülőtér bekerült a Cenk alatti város hosszú távú közlekedési stratégiájába. Mariana Câju szerint ezek az érvek amellett szólnak, hogy a megyeszékhely önkormányzata megkapja az 51 százalékos részesedést. Amint arról korábban több ízben is írtunk, a repülőtérre eddig mintegy 25 millió eurót költött a megyei önkormányzat, Vidombák városa 9 millió lejt fektetett be, ám becslések szerint még legalább 42 millió euróra van szükség, hogy az első járatok felszállhassanak a légikikötőből.

Még mindig várják a törvénymódosítást

A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér építése közel két éve állt le, mert a terület használati jogára vonatkozó procedúrát nem sikerült véglegesíteni. Tavaly ugyan a parlament elfogadta a 2015/297-es törvényt, ami alapján a légikikötő 200 hektáros területe állami tulajdonból, a Brassói Burgonya- és Cukorrépa-kutató Országos Intézet kezeléséből átkerül a megyei tanácshoz, ám a terület kataszteri számai tévesen kerültek be a jogszabály mellékletébe, nem vették figyelembe, hogy abból 71 hektár már Brassó megye tulajdona.

A brassóiak abban bíztak, hogy kormányhatározattal ki lehet javítani az elírásokat, aztán végül kiderült, hogy erre nincs lehetőség, újra át kell vinni a jogszabályt a parlamenten. Ciprian Băncilă Brassó megyei prefektus múlt vasárnapra hívott össze találkozót, hogy az érintett önkormányzatok, intézmények véglegesítsék a dokumentációt. A találkozón jelen lévő parlamenti képviselők, szenátorok megígérték, hogy sürgetik a módosítás elfogadását, bár a procedúra tavaly is egy fél évet tartott. Most pedig az önkormányzati választási kampány zajlik, utána kezdődik a parlamenti vakáció, majd a jelenlegi képviselők a mandátumuk végéhez közelednek. A brassóiak azonban abban bíznak, hogy sikerül sürgősségi eljárással megszavaztatni a módosítást.

A Brassó szomszédságában épülő légikikötő megvalósíthatósági tanulmánya még 2006-ban elkészült, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek el, akkor 6,5 millió eurót, egy év után újabb 4,9 millió eurót, majd tavaly 4,7 millió eurót fordítottak a kifutópálya megépítésére. Eddig ez a kifutópálya és a kerítés készült el.

A légikikötő befejezésére még legalább 40-50 millió euróra lenne szükség, meg kell építeni a terminálokat, az irányítótornyot, nagy összegbe kerülnek a műszerek, a kivilágítás. A brassói RMDSZ-es politikusok azonban úgy látják, országos szinten nincs politikai akarat a reptér megépítésére, hiszen már a kezdetektől politikai csatározások tárgya. Bukarestből több ízben arra hivatkozva kérdőjelezték meg a szükségességét, hogy a közelben működik a bukaresti, a nagyszebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi légikikötő.

A megvalósíthatósági tanulmány szerint egyébként a brassói az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőtere lenne. Az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok tízezer négyzetméteres területet foglalnának el, óránként 400, évente kétmillió utas fordul meg, és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnának.