Bérezés teljesítmény alapján?

A Mediafax hírügynökség által közölt dokumentum szerint a közalkalmazottak a minimálbér és a kabinet által meghatározott maximális bérplafon közötti összeget kapják majd alapfizetésként. Az elképzelés szerint külön bértáblázatot dolgoznak ki az egyes ágazatokban dolgozók számára – így például az egészségügyben, a tanügyi szektorban, valamint a védelmi, igazságügyi és rendfenntartói ágazatban.

Az új bérezési törvény jövő évtől lépne hatályba. A kormány legutóbbi felmérése szerint a romániai közszférában közel 1,2 millió személy dolgozik. A három évvel ezelőtt megfogalmazott kerettörvény alapján a kabinet megpróbálta 110-re csökkenteni a közszféra bérezési szintjeinek számát, illetve azt is bevezette volna, hogy a prémiumok és pluszjuttatások aránya ne haladja meg az egyes alkalmazottak havi bérének 30 százalékát.

Az azóta bevezetett pénzügyi megszorítások miatt azonban nem lehetett az új irányelvek szerint megszabni a közalkalmazottak bérezését, így továbbra is fennmaradtak az óriási egyenlőtlenségek – jelenleg például több mint 400 bérszint létezik. A mostani elképzelés szerint 2014-től minden évben fokozatosan emelnék a közalkalmazottak bérét. A kormány mindegyik bérszint esetében meghatározza majd az alapfizetést, amely legalsó foka 800 lej (a július elsejétől érvényes minimálbér) lenne. Az egyre növekvő alapbérszintek közötti eltérés a 800 lej 2,5 százalékával lenne egyenlő.

A szakszervezetek nyitottak a tárgyalásra

A Sanitas egészségügyi szakszervezet nyitott a teljesítményalapú bérezésre, de csakis abban az esetben, ha a szaktárca figyelembe veszi a korábban megfogalmazott kéréseiket. Marius Sepi, az érdekvédelmi szervezet illetékese elmondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy az alapfizetés megállapításánál használt együtthatót a jelenlegi 600-ról 800 lejre emeljék. „Az Egészségügyi Minisztériumnak már elküldtük a javaslatainkat. A 800 lejes alapról indulva természetesen készek vagyunk tárgyalni a változó pluszjuttatásokról is, de a legfontosabb kérdés, hogy ki határozza majd meg a teljesítmény mérésének módszerét\" – fogalmazott Marius Sepi.

Hasonló állásponton van a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) is, amelynek elnöke, Simion Hancescu kifejtette: már egy évtizede kérik a szaktárcától a teljesítményalapú bérezés bevezetését. „Már 2002 óta folyamatosan próbáljuk kiharcolni a bérezési rendszer módosítását. A kormány elképzelését a fix, illetve a változó pluszjuttatásról teljesen korrektnek találjuk, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy objektív és pontos kritériumrendszert dolgozzanak ki az illetékesek\" – hangsúlyozta Hancescu.

A szakszervezeti vezető úgy véli: az oktatási rendszerben a teljesítményt az iskolai eredmények alapján kellene mérni, ehhez azonban előbb a diákok számára új felmérési módszert kellene kidolgozni. „Egységes módszerekkel kell felmérni az ország mindegyik diákjának tudását. Ezt követően politikamentessé kell tenni a tanügyi rendszert, és csak ezután lehet szó a teljesítményalapú bérezésről\" – magyarázta Hancescu.

A teljesítmény helyett a munkakört kellene felmérni

Borúlátóbban vélekedik a kormány elképzeléseiről Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) vezetője. Az illetékes úgy fogalmazott: Romániában mindegyik kormány más bérezési törvényt alkot, amelyeket végül nem léptetnek hatályba. „2008 és 2009 között két jogszabály is született, amelyeket aztán mégsem alkalmaztak. Románia nagyon ért a törvényalkotáshoz, kevésbé ezek betartásához\" – vélekedett Costin. Mint rámutatott: a közszféra legtöbb ágazatában nagyon nehéz, szinte lehetetlen teljesítménymérő kritériumokat kidolgozni, ezért szerinte inkább – a magánszférához hasonlóan – az egyes munkaköröket kellene felmérni nehézségük és a megkövetelt hozzáértés szerint.

„Nézzük például azt, aki az iktatóhivatalban dolgozik. Az illető talán az alapján fogja kapni a fizetését, hogy hány okiratot iktat naponta? Ez esetben az utcáról kellene behívnia az embereket, hogy iktassanak valamit a nagyobb teljesítmény érdekében. Sokkal hatékonyabb lenne, ha az egyes munkakörök típusát vizsgálnák, és ez alapján számítanának teljesítményalapú bérezést\" – vetette fel a szakszervezeti vezető. Hangsúlyozta: a kormány jelenlegi elképzelése nagyon sok részrehajlást feltételez, ami viszszaélésekhez vezethet. A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy vélte, szükség van ösztönző intézkedések bevezetésére a közszférában, de úgy tűnik, hogy a kormánynak nincs bátorsága ahhoz, hogy megfelelő módon felmérje az emberi erőforrást.