Fotó: Archív
2011. szeptember 23., 08:322011. szeptember 23., 08:32
Véleményük szerint az RMDSZ, a PDL, valamint az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) szervezetek – amelyek tagjai a pénzügyi bizottság többségét alkotják – nem a választóik, hanem saját politikai csoportjuk érdekeit képviselik. Bogdan Hossu, a szakszervezet elnöke kijelentette: a honatyáknak saját kifizetéseik határidejét kellett volna 2016. december 31-éig kitolniuk. Az Alfa Kartell tagjai azt kérték a honatyáktól, hogy a törvényeket tisztelve mutassanak példát az állampolgároknak. A kifizetések halasztásáról szóló döntés várható volt – vélekedett Dumitru Costin, a Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, aki szerint nem kizárt egy újabb elnapolás sem. Hozzátette: a közalkalmazottak további lépéseket terveznek, jogászokkal való egyeztetés után pedig az a lehetőség is felmerült, hogy az ügyet áthelyezik az Európai Unió bíróságához.
A BNS elnöke hangsúlyozta: a képviselők szerdai döntése alátámasztja, hogy a régóta várt gazdasági növekedés folyamatosan késik. Eközben csütörtökön a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, támogatni fogja a közalkalmazottakat, ha utóbbiak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak, beperelve a román államot. Minderről Lia Olguţa Vasilescu PSD-s szenátor nyilatkozott csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus nem tartja elfogadhatónak, hogy egy jogállamban a kormány nem rója le az állampolgárokkal szembeni tartozásait. A szenátor azt a lehetőséget is felvetette, hogy az állam fizessen kamatot a károsultaknak. A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán döntött arról, hogy a közalkalmazottak bírósági úton megszerzett jussának kifizetési határidejét a 2009/71-es törvény által előírt 2012. december 31-ei dátumról 2016. december 31-ére változtatják. A bizottság emellett a visszatérítés éves százalékait is módosította. Eszerint a közalkalmazottak 2012-ben az összeg 5 százalékát, 2013-ban 10 százalékát, 2014-ben és 2015-ben egyenként 25 százalékot, 2016-ban pedig a megmaradt 35 százalékot fogják megkapni. Maria Eugenia Barna UNPR-s képviselő, a bizottság elnöke elmondta: az eljárás módosítására azért volt szükség, hogy a kormány eleget tehessen az idei és az elkövetkező évek meghatározott költségvetési deficitjének. A végső döntést a képviselőháznak kell meghoznia.
| Több mint százan tüntettek szerdán és csütörtökön a munkaügyi minisztérium előtt, az Alfa Kartell és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) tagjai azzal vádolják a kormányt, hogy az elzárkózik a szociális párbeszédtől. A tüntetők emellett azt is kifogásolták, hogy a tevékenységi ágazatok megerősítésére vonatkozó határidő lejárt, az ügyben pedig nem született kormányhatározat. Dumitru Costin, a BNS elnöke kifejtette: a honatyák a munkatörvénykönyv módosításával a munkaadóknak és tulajdonosoknak kedveztek, az új munkahelyek létrehozásáról szóló ígéreteik pedig hamisnak bizonyultak. „A kormány által biztosított munkahelyek nem voltak törvénybe iktatva. A nyugdíjak nem növekedtek, augusztusban viszont megnőtt a munkanélküliek aránya, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság és turizmus területén akadtak még szabad helyek. Az ellentmondás a csapnivaló törvénykezés eredménye” – vélekedett a szakszervezeti vezető. Toader Paraschiv, a Rendőrök Országos Szakszervezetének főtitkára szerint a szaktárcának nem áll szándékában olyan határozatot hozni, amely a tevékenységi ágazatokat stabilizálná. Hozzátette: a miniszterváltás célja a szociális párbeszéd megsemmisítése volt. A szakszervezeti tagok a következő napokban folytatják a megmozdulást, a tervek szerint pedig pénteken Sulfina Barbu munkaügyi miniszterrel is egyeztetnek. A tárcavezető a tárgyalásra a munkáltatókat is meghívta. A politikus kijelentette: az új munkahelyek teremtésére vonatkozó megoldások javaslatát várja a szakszervezeti tagoktól, ezeket pedig kivétel nélkül megvitatják majd kormányzati szinten. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok