2010. november 23., 09:202010. november 23., 09:20
Mint mondta, a részleteket még nem dolgozták ki, így nem lehet tudni, hogy mennyi időre biztosítanák ezt a pénzösszeget. A miniszter szerint 12, 16, 18 hónap utáni visszatérést követően járhatna a 400 lejes járandóság.
„A minisztérium azt szeretné, ha nem kellene csökkenteni a gyermeknevelési segély összegét. Azonban olyan ötletek is felmerültek, hogy csökkenteni kellene a kétéves periódust. Ami biztos, a havi járandóság 600 és 4000 lej között maradna, akárcsak jelenleg, de 400 lej járna a két év leteltéig annak a kismamának, aki idő előtt visszatér dolgozni.
Lehet ez 12, 16 vagy 18 hónap után, attól függően, hogy mit akar a társadalom, illetve hogyan hagyja majd jóvá a vonatkozó jogszabályt a parlament” – fejtette ki a munkaügyi miniszter. Hozzátette: bármilyen formában is lépjen majd hatályba a rendelkezés, nem lenne visszamenőleges hatálya. Ioan Botiş egyébként pénteken még úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi két évről egy évre kellene csökkenteni a kismamáknak járó szabadságot. A kérdést még a kormánykoalíciónak is meg kell vitatnia, utána terjesztenék csak be a törvénytervezetet a parlament elé.
| Sürgősségi kormányrendelettel fogadta el tegnap a kormány a 2010-es költségvetés kiigazítását. „A kiigazítás révén az év végéig biztosíthatóak a szükséges anyagi erőforrások a fontos területeken: ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat, illetve a más szociális járandóságokat” – szögezte le a kabinet ülését követően Emil Boc miniszterelnök. Mint részletezte, a nyugdíjak és segélyek kifizetésére a munkaügyi minisztérium költségvetését 987 lejjel toldották meg. Pluszpénzeket kapott a mezőgazdasági tárca is. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a vissza nem térítendő támogatásokból futó projektek finanszírozását, 502 millió lejjel növelte a kormány a minisztérium büdzséjét. „256 millió lejt utaltunk át az egészségügyi alapba, illetve újraosztottuk a polgármesteri hivataloknak elkülönített összegeket, hogy minden településnek legyen elég pénze a fogyatékkal élő személyek segélyének kifizetésére az év végéig” – sorolta a további költségvetési kiigazításokat Emil Boc. Eközben Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter arról számolt be, hogy 2010-ben 1,2 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek. |
Eközben a kormány a munkanélküli-segély összegén is módosítana. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források tegnap elmondták, a kabinet fontolóra veszi, hogy a minimálbért a szociális referenciaindex alapján számítsák ezentúl ki. A javaslat értelmében a jelenleg 500 lejes index 75–90 százaléka járna az állás nélkül maradóknak.
Ehhez adódna hozzá az utolsó 12 hónap átlagbérének 3–10 százaléka a ledolgozott évek függvényében. Ebben a kérdésben sincs egyébként még koalíciós döntés. A kormányzati források szerint ezzel az intézkedéssel a kormány bátorítani szeretné a munkanélkülieket, hogy mielőbb állást találjanak, szerintük ugyanis a jelenlegi segélyrendszer nem bátorítja a munkába való visszatérést. Ioan Botiş munkaügyi miniszter is hasonlóképpen nyilatkozott pénteken, mint hangsúlyozta, előfordulhat, hogy 2011-től csökken a munkanélküli-segély, s annak összegét az évente megszabott szociális referenciaindex alapján számolnák ki.
Jelen pillanatban mintegy 700 ezerre rúg az állástalanok száma, a segéllyel járó éves költségek pedig elérik a 4,1 milliárd lejt. Kormányzati források szerint a kabinet korlátozni szeretné a munkanélküli-segéllyel járó kiadásokat, hiszen jövőre újabb elbocsátások várhatóak. Szerintük túlzott kiadásokkal járna, ha a segélyt továbbra is a minimálbér függvényében határoznák meg.
Szerdára kellett halasztania tegnap a kormánynak az egységes bérezési törvény vitáját, miután a jogszabálytervezetet nem fogadta még el a Társadalmi és Gazdasági Egyeztető Tanács (CES), amelynek a tagjai a munkáltatók, a szakszervezetek, valamint a kormány képviselői. A dokumentum egyébként úgy került a CES elé, hogy arra a szakszervezetek nem bólintottak rá.
Eközben a kormány képviselői múlt szerdai üléseket követően közölték, első olvasatban megvitatták a jogszabály szövegtervezetét, s hétfői ülésükön el is fogadják azt, hogy mielőbb felelősséget vállalhassanak a parlament előtt a jogszabályért, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is sürgeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok