
2010. november 23., 09:202010. november 23., 09:20
Mint mondta, a részleteket még nem dolgozták ki, így nem lehet tudni, hogy mennyi időre biztosítanák ezt a pénzösszeget. A miniszter szerint 12, 16, 18 hónap utáni visszatérést követően járhatna a 400 lejes járandóság.
„A minisztérium azt szeretné, ha nem kellene csökkenteni a gyermeknevelési segély összegét. Azonban olyan ötletek is felmerültek, hogy csökkenteni kellene a kétéves periódust. Ami biztos, a havi járandóság 600 és 4000 lej között maradna, akárcsak jelenleg, de 400 lej járna a két év leteltéig annak a kismamának, aki idő előtt visszatér dolgozni.
Lehet ez 12, 16 vagy 18 hónap után, attól függően, hogy mit akar a társadalom, illetve hogyan hagyja majd jóvá a vonatkozó jogszabályt a parlament” – fejtette ki a munkaügyi miniszter. Hozzátette: bármilyen formában is lépjen majd hatályba a rendelkezés, nem lenne visszamenőleges hatálya. Ioan Botiş egyébként pénteken még úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi két évről egy évre kellene csökkenteni a kismamáknak járó szabadságot. A kérdést még a kormánykoalíciónak is meg kell vitatnia, utána terjesztenék csak be a törvénytervezetet a parlament elé.
| Sürgősségi kormányrendelettel fogadta el tegnap a kormány a 2010-es költségvetés kiigazítását. „A kiigazítás révén az év végéig biztosíthatóak a szükséges anyagi erőforrások a fontos területeken: ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat, illetve a más szociális járandóságokat” – szögezte le a kabinet ülését követően Emil Boc miniszterelnök. Mint részletezte, a nyugdíjak és segélyek kifizetésére a munkaügyi minisztérium költségvetését 987 lejjel toldották meg. Pluszpénzeket kapott a mezőgazdasági tárca is. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a vissza nem térítendő támogatásokból futó projektek finanszírozását, 502 millió lejjel növelte a kormány a minisztérium büdzséjét. „256 millió lejt utaltunk át az egészségügyi alapba, illetve újraosztottuk a polgármesteri hivataloknak elkülönített összegeket, hogy minden településnek legyen elég pénze a fogyatékkal élő személyek segélyének kifizetésére az év végéig” – sorolta a további költségvetési kiigazításokat Emil Boc. Eközben Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter arról számolt be, hogy 2010-ben 1,2 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek. |
Eközben a kormány a munkanélküli-segély összegén is módosítana. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források tegnap elmondták, a kabinet fontolóra veszi, hogy a minimálbért a szociális referenciaindex alapján számítsák ezentúl ki. A javaslat értelmében a jelenleg 500 lejes index 75–90 százaléka járna az állás nélkül maradóknak.
Ehhez adódna hozzá az utolsó 12 hónap átlagbérének 3–10 százaléka a ledolgozott évek függvényében. Ebben a kérdésben sincs egyébként még koalíciós döntés. A kormányzati források szerint ezzel az intézkedéssel a kormány bátorítani szeretné a munkanélkülieket, hogy mielőbb állást találjanak, szerintük ugyanis a jelenlegi segélyrendszer nem bátorítja a munkába való visszatérést. Ioan Botiş munkaügyi miniszter is hasonlóképpen nyilatkozott pénteken, mint hangsúlyozta, előfordulhat, hogy 2011-től csökken a munkanélküli-segély, s annak összegét az évente megszabott szociális referenciaindex alapján számolnák ki.
Jelen pillanatban mintegy 700 ezerre rúg az állástalanok száma, a segéllyel járó éves költségek pedig elérik a 4,1 milliárd lejt. Kormányzati források szerint a kabinet korlátozni szeretné a munkanélküli-segéllyel járó kiadásokat, hiszen jövőre újabb elbocsátások várhatóak. Szerintük túlzott kiadásokkal járna, ha a segélyt továbbra is a minimálbér függvényében határoznák meg.
Szerdára kellett halasztania tegnap a kormánynak az egységes bérezési törvény vitáját, miután a jogszabálytervezetet nem fogadta még el a Társadalmi és Gazdasági Egyeztető Tanács (CES), amelynek a tagjai a munkáltatók, a szakszervezetek, valamint a kormány képviselői. A dokumentum egyébként úgy került a CES elé, hogy arra a szakszervezetek nem bólintottak rá.
Eközben a kormány képviselői múlt szerdai üléseket követően közölték, első olvasatban megvitatták a jogszabály szövegtervezetét, s hétfői ülésükön el is fogadják azt, hogy mielőbb felelősséget vállalhassanak a parlament előtt a jogszabályért, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is sürgeti.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.