Hirdetés

Bátorítanák a kismamák idő előtti munkavállalását

A kismamák idő előtti munkába való visszatérését kívánja ösztönözni a munkaügyi minisztérium azáltal, hogy 400 lejes járandóságot biztosítana számukra, ha nem töltik ki otthon a törvényes két évet – fogyatékkal élő gyermek esetén három évet – a gyermek megszületését követően – jelentette be a tegnapi kormányülést követően Ioan Botiş szaktárcavezető.

Bálint Eszter

2010. november 23., 09:202010. november 23., 09:20

Mint mondta, a részleteket még nem dolgozták ki, így nem lehet tudni, hogy mennyi időre biztosítanák ezt a pénzösszeget. A miniszter szerint 12, 16, 18 hónap utáni visszatérést követően járhatna a 400 lejes járandóság.

„A minisztérium azt szeretné, ha nem kellene csökkenteni a gyermeknevelési segély összegét. Azonban olyan ötletek is felmerültek, hogy csökkenteni kellene a kétéves periódust. Ami biztos, a havi járandóság 600 és 4000 lej között maradna, akárcsak jelenleg, de 400 lej járna a két év leteltéig annak a kismamának, aki idő előtt visszatér dolgozni.

Lehet ez 12, 16 vagy 18 hónap után, attól függően, hogy mit akar a társadalom, illetve hogyan hagyja majd jóvá a vonatkozó jogszabályt a parlament” – fejtette ki a munkaügyi miniszter. Hozzátette: bármilyen formában is lépjen majd hatályba a rendelkezés, nem lenne visszamenőleges hatálya. Ioan Botiş egyébként pénteken még úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi két évről egy évre kellene csökkenteni a kismamáknak járó szabadságot. A kérdést még a kormánykoalíciónak is meg kell vitatnia, utána terjesztenék csak be a törvénytervezetet a parlament elé.

Pénzek nyugdíjakra

Sürgősségi kormányrendelettel fogadta el tegnap a kormány a 2010-es költségvetés kiigazítását.

„A kiigazítás révén az év végéig biztosíthatóak a szükséges anyagi erőforrások a fontos területeken: ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat, illetve a más szociális járandóságokat” – szögezte le a kabinet ülését követően Emil Boc miniszterelnök.

Mint részletezte, a nyugdíjak és segélyek kifizetésére a munkaügyi minisztérium költségvetését 987 lejjel toldották meg. Pluszpénzeket kapott a mezőgazdasági tárca is. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a vissza nem térítendő támogatásokból futó projektek finanszírozását, 502 millió lejjel növelte a kormány a minisztérium büdzséjét.

„256 millió lejt utaltunk át az egészségügyi alapba, illetve újraosztottuk a polgármesteri hivataloknak elkülönített összegeket, hogy minden településnek legyen elég pénze a fogyatékkal élő személyek segélyének kifizetésére az év végéig” – sorolta a további költségvetési kiigazításokat Emil Boc. Eközben Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter arról számolt be, hogy 2010-ben 1,2 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.

Eközben a kormány a munkanélküli-segély összegén is módosítana. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források tegnap elmondták, a kabinet fontolóra veszi, hogy a minimálbért a szociális referenciaindex alapján számítsák ezentúl ki. A javaslat értelmében a jelenleg 500 lejes index 75–90 százaléka járna az állás nélkül maradóknak.

Ehhez adódna hozzá az utolsó 12 hónap átlagbérének 3–10 százaléka a ledolgozott évek függvényében. Ebben a kérdésben sincs egyébként még koalíciós döntés. A kormányzati források szerint ezzel az intézkedéssel a kormány bátorítani szeretné a munkanélkülieket, hogy mielőbb állást találjanak, szerintük ugyanis a jelenlegi segélyrendszer nem bátorítja a munkába való visszatérést. Ioan Botiş munkaügyi miniszter is hasonlóképpen nyilatkozott pénteken, mint hangsúlyozta, előfordulhat, hogy 2011-től csökken a munkanélküli-segély, s annak összegét az évente megszabott szociális referenciaindex alapján számolnák ki.

Jelen pillanatban mintegy 700 ezerre rúg az állástalanok száma, a segéllyel járó éves költségek pedig elérik a 4,1 milliárd lejt. Kormányzati források szerint a kabinet korlátozni szeretné a munkanélküli-segéllyel járó kiadásokat, hiszen jövőre újabb elbocsátások várhatóak. Szerintük túlzott kiadásokkal járna, ha a segélyt továbbra is a minimálbér függvényében határoznák meg.



Késik a bérezési törvény

Szerdára kellett halasztania tegnap a kormánynak az egységes bérezési törvény vitáját, miután a jogszabálytervezetet nem fogadta még el a Társadalmi és Gazdasági Egyeztető Tanács (CES), amelynek a tagjai a munkáltatók, a szakszervezetek, valamint a kormány képviselői. A dokumentum egyébként úgy került a CES elé, hogy arra a szakszervezetek nem bólintottak rá.

Eközben a kormány képviselői múlt szerdai üléseket követően közölték, első olvasatban megvitatták a jogszabály szövegtervezetét, s hétfői ülésükön el is fogadják azt, hogy mielőbb felelősséget vállalhassanak a parlament előtt a jogszabályért, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is sürgeti.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés