Bátorítanák a kismamák idő előtti munkavállalását

Mint mondta, a részleteket még nem dolgozták ki, így nem lehet tudni, hogy mennyi időre biztosítanák ezt a pénzösszeget. A miniszter szerint 12, 16, 18 hónap utáni visszatérést követően járhatna a 400 lejes járandóság.

„A minisztérium azt szeretné, ha nem kellene csökkenteni a gyermeknevelési segély összegét. Azonban olyan ötletek is felmerültek, hogy csökkenteni kellene a kétéves periódust. Ami biztos, a havi járandóság 600 és 4000 lej között maradna, akárcsak jelenleg, de 400 lej járna a két év leteltéig annak a kismamának, aki idő előtt visszatér dolgozni.

Lehet ez 12, 16 vagy 18 hónap után, attól függően, hogy mit akar a társadalom, illetve hogyan hagyja majd jóvá a vonatkozó jogszabályt a parlament” – fejtette ki a munkaügyi miniszter. Hozzátette: bármilyen formában is lépjen majd hatályba a rendelkezés, nem lenne visszamenőleges hatálya. Ioan Botiş egyébként pénteken még úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi két évről egy évre kellene csökkenteni a kismamáknak járó szabadságot. A kérdést még a kormánykoalíciónak is meg kell vitatnia, utána terjesztenék csak be a törvénytervezetet a parlament elé.

Eközben a kormány a munkanélküli-segély összegén is módosítana. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források tegnap elmondták, a kabinet fontolóra veszi, hogy a minimálbért a szociális referenciaindex alapján számítsák ezentúl ki. A javaslat értelmében a jelenleg 500 lejes index 75–90 százaléka járna az állás nélkül maradóknak.

Ehhez adódna hozzá az utolsó 12 hónap átlagbérének 3–10 százaléka a ledolgozott évek függvényében. Ebben a kérdésben sincs egyébként még koalíciós döntés. A kormányzati források szerint ezzel az intézkedéssel a kormány bátorítani szeretné a munkanélkülieket, hogy mielőbb állást találjanak, szerintük ugyanis a jelenlegi segélyrendszer nem bátorítja a munkába való visszatérést. Ioan Botiş munkaügyi miniszter is hasonlóképpen nyilatkozott pénteken, mint hangsúlyozta, előfordulhat, hogy 2011-től csökken a munkanélküli-segély, s annak összegét az évente megszabott szociális referenciaindex alapján számolnák ki.

Jelen pillanatban mintegy 700 ezerre rúg az állástalanok száma, a segéllyel járó éves költségek pedig elérik a 4,1 milliárd lejt. Kormányzati források szerint a kabinet korlátozni szeretné a munkanélküli-segéllyel járó kiadásokat, hiszen jövőre újabb elbocsátások várhatóak. Szerintük túlzott kiadásokkal járna, ha a segélyt továbbra is a minimálbér függvényében határoznák meg.

Késik a bérezési törvény

Szerdára kellett halasztania tegnap a kormánynak az egységes bérezési törvény vitáját, miután a jogszabálytervezetet nem fogadta még el a Társadalmi és Gazdasági Egyeztető Tanács (CES), amelynek a tagjai a munkáltatók, a szakszervezetek, valamint a kormány képviselői. A dokumentum egyébként úgy került a CES elé, hogy arra a szakszervezetek nem bólintottak rá.

Eközben a kormány képviselői múlt szerdai üléseket követően közölték, első olvasatban megvitatták a jogszabály szövegtervezetét, s hétfői ülésükön el is fogadják azt, hogy mielőbb felelősséget vállalhassanak a parlament előtt a jogszabályért, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is sürgeti.