Egyre mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Továbbra sem tudni, hogy mennyit kompenzál majd az állam a téli energiaszámlákból
Fotó: Jakab Mónika
Miközben országszerte beindult a fűtésszezon, és megállíthatatlanul emelkednek az energiaárak, a politikai pártok tobzódnak a javaslatokban, hogy milyen módon lehetne csökkenteni a lakossági energiaszámlákat, egyelőre azonban kevés a konkrétum. Egyetlen háztartási fogyasztó sem tudhatja, pontosan milyen segítségre számíthat, mekkora összeggel pótol bele az állam a téli fűtésszámlába.
2021. október 15., 07:392021. október 15., 07:39
Egyelőre annyi biztos, hogy a szeptember elején jóváhagyott, a kiszolgáltatott energiafogyasztókat védő törvény alapján a napokban már lehet igényelni az önkormányzatoknál a támogatást – jelentette ki csütörtökön Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, amikor arról kérdeztük, mi az, amit az elmúlt időszak nyilatkozatáradatában biztosra vehetnek a fogyasztók a drasztikus energiaáremelés nyomán beígért támogatások, kompenzációk kapcsán. Mint a szakember is emlékeztetett,
A határidőt, amíg a kéréseket be lehet nyújtani, kitolták november 20-ig.
Erre a támogatásra azok jogosultak, akik családjában az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az 1386 lejt, az egyedülálló személy esetében pedig a 2053 lejt.
– mondta Nagy-Bege Zoltán.
Utánanéztünk, a kérés leadásához kell az utolsó számla, attól függően, hogy mivel fűtenek, a család összetételét igazoló, valamint a jövedelmet igazoló dokumentumok, esetenként a lakószövetség által kiállított igazolás, ha van, akkor a mezőgazdasági területről is kell igazolás, be kell mutatni a tulajdonban levő járművek törzskönyvét is és az ingatlan tulajdonjogát bizonyító szerződést. Erre a támogatásra a becslések szerint mintegy 500 ezer háztartás jogosult országszerte.
A kormány ugyanakkor október elején fogadta el a 118-as sürgősségi kormányrendeletet, amely állami támogatással ellensúlyozza a fűtésszezonban a villanyáram és a földgáz drágulását a lakossági fogyasztók számára. Ez tulajdonképpen kibővíti a támogatottak körét, újabb segítséget jelent további mintegy 5 millió villamosenergia-fogyasztónak és 2 millió földgázzal fűtő háztartásnak. Viszont az alkalmazással kapcsolatos útmutató még nem látott napvilágot, ezt október 20-ig kell kidolgoznia a munkaügyi és az energetikai minisztériumnak.
Viszont mivel az árkompenzációt a fogyasztáshoz kötik, felmerült, hogy ha annak folyósítása során a fogyasztó bármikor átlépi a határértéket, félő, hogy visszafizettetik az addig kapott támogatást.
Felvetésünkre Nagy-Bege Zoltán kifejtette, rengeteg hibája van a sürgősségi kormányrendeletnek, és reméli, hogy a parlament napirendjére került, ahol ezeket a hibákat korrigálják. „A cél, hogy minél egyszerűbb legyen, a fogyasztók is legyenek biztonságban, és a szolgáltatók, intézmények is egyszerűen végre tudják hajtani ezeket a kompenzációkat” – közölte a szakember. Egyúttal arról is tájékoztatott, hogy az ANRE írásban nyújtja be a parlamentnek a módosító javaslatait, amelyek többek között arra is vonatkoznak, hogy
Mindenképpen a parlament munkája lesz, hogy ezeket a finomításokat végrehajtsa.
Az sem volt egyértelmű, hogy ugyanaz a fogyasztó megkaphatja-e mindkét támogatást. Az ANRE alelnöke kérdésünkre úgy vélekedett: amennyiben a 2021/118-as sürgősségi kormányrendelet által lehívható támogatás értéke meghaladja a kiszolgáltatott fogyasztók törvénye alapján kapott segítséget, a különbözetet leütik a számla értékéből, tehát a 2021/118-as rendelet kiegészítése a 2021/226-os törvénynek.
„Azt látjuk, hogy versengés folyik a politikai pártok között, ki milyen ötlettel rukkol elő, miként lehet csökkenteni a lakossági fogyasztók energiaszámláit, és az ipari fogyasztók védelmére is vannak javaslatok” – fogalmazta meg az általunk is tapasztaltakat Nagy-Bege Zoltán. Mint ismeretes,
Csakhogy jelenleg épp nincs kormány, amely sürgősségi rendelettel gyorsan dönteni tudna, így mindezt meg kell vitatni a parlamentben.
Ha egy házban egy hetet dolgoznak rajta, ha az államelnök egy hét alatt kihirdeti a jogszabályt, még van remény arra, hogy november elejéig történik előrelépés az energiaár-emelkedés ellensúlyozására” – fejtette ki Nagy-Bege Zoltán. Rámutatott: megoldási lehetőségek léteznek, korlátot mindössze az jelenthet, hogy milyen pénzösszegek állnak az állam rendelkezésére, milyen mértékben tudja a költségeket átvállalni.
– jegyezte meg. A szakember azt mondja, ha a kormány eldönti, hogy lemond fél évig a lakossági villamosenergia- és földgázszámlákból befolyó áfáról, és ezt a potenciális bevételt fél évig nélkülözni tudja, akkor ezt meglépheti. A becslések szerint ez az összeg fél év alatt mintegy másfél milliárd lejre rúg. Hasonlóképpen a zöld bizonylatok és a kogenerációs bónusz hat hónapra történő felfüggesztése 2,5 milliárd lejes terhelést jelentene az állami költségvetésnek.
– összegezte a Krónikának Nagy-Bege Zoltán, aki szerint az egyetlen, ami párhuzamosan nem alkalmazható, az az árak befagyasztása és a kompenzáció.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!