Bajban a biztosítási piac?

Az ASF tizenhárom társaságnál végzett stressztesztet az Európai Unió Solvency II elnevezésű irányelvei alapján – amelyeket 2016. január elsejétől kell bevezetni Romániában –, az eredmények szerint pedig egyetlen egy vállalat rendelkezik elég tőkével a földrengés esetén érkező kárigények kielégítésére, illetve három olyan cég van, amelyik árvíz esetén ki tudná fizetni a kártérítéseket.

Az ASF azért végezte el az elmúlt hónapokban a stressztesztet, hogy kiderüljön: a Romániában működő biztosítók felkészültek-e a normák alkalmazására. A hatóság az Allianz, az Asirom, az Astra, az Axa, a Carpatica, az EximAsig, az Euroins, a Generali, a Groupama, az ING, az Omniasig, Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) és az Uniqua biztosítóknál vizsgálódott.

Hárman biztosító teljesített jól

A pénzügyi hatóság jelentése szerint a lehetséges forgatókönyvekkel dolgozó, a földrengésre vonatkozó stresszteszten egyedül az ING biztosító teljesített 100 százalékon felül, míg az Allianz ugyan pozitív tőkeértéket mutatott, de nem érte a 100 százalékot, azaz nem tudná kifizetni az összes igényelt összeget. Árvíz esetén három cég – az ING, az Allianz és a Generali – tudna biztosan eleget tenni a kárigényeknek, ugyanakkor a Groupama és az Omniasig eredménye pozitív volt, de ugyancsak elmaradt a 100 százaléktól. Ez utóbbi forgatókönyv egyébként kevesebb kárt becsült meg, mint a földrengésre vonatkozó elképzelés.

A teszt egy olyan lehetséges helyzetet is vizsgált, amelyben jelentősen csökken a lej értéke: ebben az felmérésben ugyancsak az ING, az Allianz, az Omniasig és a Generali teljesített 100 százalékon felül. Az ASF jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a biztosítótársaságoknak sürgősen intézkedniük kell a problémák elhárítása érdekében, a pénzügyi hatóság pedig ellenőrizni fogja, hogy a cégek milyen stratégiát dolgoztak ki.

„Nincs padlón a piac”

Biró Albin, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság tagja a Krónikának elmondta: a baj nem akkora, mint amekkorának első látásra tűnik. Hangsúlyozta: az eredményekből nem kell arra következtetni, hogy a hazai biztosítási piac a padlón van – valóban felmerültek problémák, de ez a biztosított magánszemélyeket, a cégek ügyfeleit nem érinti.

„Ez egyfajta teszt, nem a most hatályos normák alapján elvégzett hivatalos felmérés, amiket egyébként rendszeresen végez a hatóság az ágazatban. Az eljárás során az aktív tőkét és a szükségleteket hasonlították össze a biztosítóknál, az eredmény pedig nem okozott különösebb meglepetést” – magyarázta a szakember. Kifejtette: három cégnél – az Astránál, a Carpaticánál és az Euroinsnél – találtak komolyabb problémákat, de ezek eddig is a veszélyzónában voltak, sőt az Astra és a Carpatica ellen már speciális eljárás is indult egy ideje, így most gyakorlatilag az történt, hogy az Euroins biztosítóról is hivatalosan kimondták, hogy veszteséges.

Biró Albin elmondása szerint a tavaly év eleje óta végzett stresszteszt eredménye inkább iránymutató, „ezek alapján lehet további lépéseket tenni, büntetni, rendeleteket hozni”. A szakember úgy fogalmazott: ez egy virtuális statisztika, amit le kell fordítani valós következtetésekre. „Az adatoknak a társaságokat kell felébreszteniük, hogy keressenek befektetőket, akik helyreállíthatják a stabilitást” – magyarázta Biró Albin.

Az ASF tagja rámutatott: a továbbiakban két út közül választhatnak a cégek, egyrészt befektetőket keresnek, akik emelik a tőkét, és ennek nyomán helyreáll a biztosítók pénzügyi helyzete, amennyiben pedig erre nem kerül sor, csődeljárás következik. Azzal kapcsolatban, hogy mindez milyen mértékben érinti a biztosítottakat, a szakember kijelentette: az ügyfeleknek nincs mitől tartaniuk, a statisztika, illetve a következő lépések ugyanis nem befolyásolják a kártérítések kifizetését, a napi működést. „A kliensek ugyanúgy hozzájutnak majd a kártérítésekhez, mint a stresszteszt elvégzése előtt” – hangsúlyozta.

Biró Albin ugyanakkor úgy véli: várhatóan két hónapon belül megoldódik az Astra helyzete, sikerült befektetőket találni, és a Carpatica is helyreáll néhány hónap alatt. Az Euroins biztosítóval valamivel más a helyzet, ugyanis nem csak romániai tulajdonban van, a részvényesek között sok a külföldi üzletember, de reményeik szerint ebben az esetben is hamarosan lépni fognak az érintettek.

Megházasítanák az Astrát

Hasonlóan vélekedett Mişu Negriţoiu, az ASF igazgatója, aki csütörtökön sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az Astra felvásárlásával kapcsolatban, de minden attól függ, hogy „a részvényesek mennyire igényesek”. A hatóság vezetője szerint jó esély van arra, hogy még a nyár folyamán megoldódik a probléma, vagy új átszervezési tervet dolgoznak ki egy másik stratégiai befektetővel.

„Szeretnénk megházasítani az Astrát, de ez a szülők döntésétől függ, attól, hogy mekkora hozományra számítanak” – fogalmazott Negriţoiu. A stresszteszt során a pénzügyi hatóság úgy döntött: legalább egymilliárd lejes tőkeemelésre van szükség a biztosítónál, az Astra felügyeleti biztosa, a KPMG azonban csütörtökön közölte: az összeg túl nagy figyelembe véve azt, hogy az ASF nagyobb tartalékot kér számon a cégtől, mint amekkorát a hatályos törvények előírnak. Az átszervezési stratégia keretében egyébként a KPMG hamarosan a második, 425 millió lejes tőkeemelést is végrehajtja az Astránál.

A stresszteszt szerint a Solvency II elnevezésű irányelvek előírásainak nem tesz eleget az Axa, az Astra, az EximAsig, az Euroins és a Carpatica: az öt biztosító összesen 2,1 milliárd lejes (467 millió eurós) hiányt produkálna természeti katasztrófa esetén, ez a teljes piacon tapasztalt deficit 99 százaléka. Az irányelveknek emellett az Asirom, a Groupama, az Uniqua és a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) sem tesz eleget.

A tizenhárom vizsgált társaság rendelkezésére összesen 84 millió lej állt a minimális tőkeigény kielégítésére tavaly június végén, miközben az összeg legalább 1,5 milliárd lej kellett volna hogy legyen, vagyis a lefedettségi arány mindössze 3,3 százalék volt.

Bajban van az Euroins

A felmérés szerint tehát az Astra, a Carpatica, az Euroins és az EximAsig van a legnagyobb bajban: ezeknek a biztosítótársaságoknak összesen 1,6 milliárd lejes (350 millió eurós) tőkeemelésre lenne szükségük ahhoz, hogy eleget tegyenek a lehetséges kárigényeknek. Az ASF beszámolója szerint ezek közül két céggel már megegyeztek abban, hogy augusztus 4-éig cselekvési tervet dolgoznak ki, amelyet bemutatnak a pénzügyi hatóságnak, illetve amelyet október 15-éig végrehajtanak.

Az eredményekből az is kiderült, hogy a legnagyobb hiánnyal az Euroins számol, ugyanis a szükségesnél 259 millió lejjel kevesebb pénzt tartalékolt. A hatályos törvények szerint a biztosítótársaságoknak kötelező módon létre kell hozniuk egy tartalékot, hogy mindenképpen ki tudják fizetni az igényelt kártérítéseket abban az esetben is, ha elapadnak bevételeik. A tartalék legnagyobb részét, 83 százalékát az általános biztosításokra tették félre, míg ennek 62 százaléka a kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) kötvények kifizetésére vonatkozik.

Az ASF egyébként jelentésében arra is kitért, hogy meglehetősen nehéz volt a vállalatok átvilágítása, mivel a cégek nyilvántartása hiányos. A Carpatica esetében például „problémát jelentett az adatok pontossága, minősége és egységessé tétele”.

Védekezik a biztosítóAz összeállítással kapcsolatban az Euroins közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az ASF jelentésében szereplő összegek a biztosító egy évvel ezelőtti, 2014. június végén jegyzett adatit tükrözik. „Az Euroins időközben több fejlesztési stratégiát is végrehajtott: az elmúlt év végéig növelte tőkéjét, ez év elején pedig új viszontbiztosítási szerződéseket írt alá, a két intézkedés pedig körülbelül 350 millió lejes bevételt jelentett” – olvasható a közleményben. A cég vezetősége ugyanakkor azt is jelezte, hogy 2015 végéig további 100 millió lejjel emelik a társaság tőkéjét, „szükség esetén pedig az összeg megkétszerezésére is lehetőség van”.

Az Euroins közlése szerint a lépések nyomán az ügyfelek részéről mostmár ötször kevesebb panasz érkezik a biztosítóval kapcsolatban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Mindezek miatt a társaság fellebbezett a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnál a stresszteszt nyomán összeállított statisztikai miatt.

Minderről Mişu Negriţoiu is beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján, mint rámutatott: három biztosítótársasággal vannak komolyabb gondok leginkább azért, mert „nagy társaságok”. Az igazgató ugyanakkor elismerte, hogy „egyes hibákat időközben kijavítottak”, az Euroinsnál például tőkeemelést hajtottak végre. „Minket tulajdonképpen csak az érdekel, hogy ezek a vállalatok ki tudják fizetni az igényelt kártérítéseket, hogy legalább a nullás értéket érjék el” – fogalmazott Mişu Negriţoiu.

A többi céget is átvilágítják

A pénzügyi hatóság még tavaly bízta meg a Deloitte, az Ernst&Young, a KPMG, a PwC, a Mazars és a Milliman vállalatot, hogy vizsgálja meg a tizenhárom biztosítótársaság aktíváit, az ASF ennek érdekében – általános forgalmi adóval (áfa/TVA) együtt – 12,3 millió lejes szerződést kötött a független tanácsadó cégekkel.

A június 30-áig tartott átvilágítást a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság, az Európai Bizottság és az európai biztosítási piacot felügyelő hatóság képviselőiből álló testület felügyelte. Az ASF beszámolója szerint a Mazars az Astra, a Generali és az Omniasig tevékenységét, míg az Ernst&Young az Allianz-Ţiriac, a Groupama, az Uniqa és az Asirom ügyintézését vizsgálta. A PwC a kötelező lakásbiztosításokat kibocsátó Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoportnál (PAID), a Carpaticánál és az Eximnél, a KPMG az Euroinsnál és az Axánál végez ellenőrzéseket, a Deloitte pedig az ING biztosítótársaságot világította át.

Idén áprilisban Mişu Negriţoiu, az ASF elnöke bejelentette: az év második felében a piac maradék többi 15 százalékát lefedő biztosítótársaságokat is átvizsgálják, így decemberig teljesen átvilágítják a piacot.