2010. november 17., 09:272010. november 17., 09:27
Az euróövezet a túlélésért küzd, és ha az euróövezetet nem sikerül életben tartani, azt az Európai Unió sem éli túl, mondta tegnap Brüsszelben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke (képünkön). A volt belga kormányfő, aki jelenleg az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői testületét irányítja, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemzőműhely rendezvényén tartott előadást.
Anélkül, hogy konkrétan kitért volna a súlyosan eladósodott Írország, illetve Portugália legújabb keletű gondjaira, Van Rompuy azt mondta, hogy az eurózóna fizetési válsága még nem ért véget. Bizakodott ugyanakkor, hogy a túlélésért folytatott harcot meg lehet nyerni.
Írország hétfőn elismerte, hogy esetleges pénzügyi mentőcsomagról folytat tárgyalásokat. Portugália szintén jelezte, nagy a veszélye annak, hogy a piacról már nem lesz képes felvenni további hiteleket kezelhető kamatszint mellett.
Írország és Portugália ügyében még a nap folyamán összeülnek a közös pénzt használó tagországok pénzügyminiszterei. Fél évvel ezelőtt az Unió 110 milliárd eurós csomaggal sietett a pénzügyi összeomlás szélére került Görögország megsegítésére. Ezentúl az euróövezet országai úgy döntöttek, hogy 440 milliárd eurós „stabilitási mechanizmust” hívnak életre az esetleges további bajba kerülő tagországok megmentése érdekében.Ez a „biztonsági háló” azonban csak 2013-ig garantált, az októberi EU-csúcson ezért úgy döntöttek, hogy hosszabb távon is működtethető eszközrendszert alakítanak ki.
Herman Van Rompuy szerint az Unió már megmutatta, hogyan kell kezelni a 2008-ban kirobbant válságot. A gazdaságösztönző csomagok nyomán viszont megugrott a költségvetési hiány. Ennek kiegyensúlyozása érdekében most megszorító intézkedéseket hoznak egyes tagországok. Van Rompuy ezeket az intézkedéseket a „politikai bátorság” példájaként említette beszédében. Az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett: most nem helyénvalóak azok a bírálatok, amelyek a tagállamok közötti szorosabb gazdasági-pénzügyi együttműködéssel szemben megfogalmazódnak, hiszen „meg kell menteni az eurózónát”.
Azzal kapcsolatban, hogy a hosszú távon is működtethető pénzügyi védőháló megteremtése érdekében a tagállamok kisebb módosításokat is kilátásba helyeztek az EU jelenleg hatályos alapszerződésén, a Lisszaboni Szerződésen, Van Rompuy azt mondta: csak néhány mondatnyi változtatásról lehet szó. Szerinte ennek az alapszerződésnek hosszú ideig érvényben kell maradnia. „A Liszszaboni Szerződés alatt fogok meghalni” – fogalmazott a 63 éves politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Látogatottsági adatok