Az ezüstöt az aranyhoz hasonlóan a befektetők menedéknek tartják a nehéz időkben
Fotó: Orbán Orsolya
Figyelemre méltó növekedést mutatott 2025-ben az ezüst ára, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulását, és új fényt vet a nemesfémek piacára. A kereslet növekedése, az ipari felhasználás bővülése és a globális gazdasági tényezők mind hozzájárultak az árnövekedési trendhez.
2025. szeptember 01., 08:162025. szeptember 01., 08:16
2025. szeptember 01., 11:432025. szeptember 01., 11:43
Piaci szakértők szerint több tényezővel magyarázható az arany „kistestvéreként” is emlegetett ezüst árának számottevő emelkedése. Az egyik legfontosabb a növekvő ipari kereslet: az ezüst kulcsszerepet játszik az elektronikai, napelemes és orvosi ágazatokban, az új technológiák terjedése pedig tovább növeli a felhasználását.
A napelemgyártásban az ezüstrétegek a fény energiájának elektromos árammá alakításában játszanak központi szerepet, így a megújuló energia iránti növekvő igény szintén hajtja a keresletet. Emellett az orvosi szektorban antibakteriális tulajdonságai miatt fertőtlenítő kötszerekben, sebészeti eszközökben és orvosi implantátumokban alkalmazzák.
Ezzel párhuzamosan a globális gazdasági bizonytalanság – beleértve a kereskedelmi feszültségeket és a politikai instabilitást – szintén hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők biztonságos menedékként forduljanak a nemesfémek felé.
Másfelől a fizikai ezüstnek a világpiacon tapasztalható krónikus hiánya a másik okozója a jelenlegi árnövekedésnek. A Silver Institute legfrissebb elemzése szerint 2025-ben körülbelül 170 millió unciát kitevő hiány várható a piacon, folytatva a 2021-ben kezdődött tendenciát. A probléma az ezüsttermelés egyedi szerkezetében rejlik, amely alapvetően különbözik más nemesfémekétől.
Ez a szerkezet megakadályozza, hogy az ezüstkínálat rugalmasan reagáljon az árnövekedésre, mivel más fémek jövedelmezőségétől függ.
Ezüstékszerek. A nermesfémek piacán az ezüstre az iparban is egyre nagyobb igény mutatkozik
Fotó: Haáz Vince
A világ ezüstbányászati termelése 2016 óta több mint 7 százalékkal csökkent, jelenleg körülbelül 835 millió uncia évente. Eközben a hulladékból történő újrahasznosítás 24 százalékkal nőtt, 195 millió unciára, de ez még mindig nem kompenzálja a primer termelés csökkenését. A szakértők szerint a helyzet tovább romlik, mivel az új bányaprojektek kilátásai nagyon korlátozottak – magyarázzák az XTB elemzői.
A befektetők számára az ezüst különösen vonzó lehetőséget kínál.
Az augusztusi infláció 2,7%-on állt, az előrejelzett 2,8% alatt, ami megerősítette a szeptemberi kamatcsökkentés várakozását, és felfelé tolta az ezüst árát. Emellett a dollár gyengülése vonzóbbá teszi az ezüstöt a globális befektetők számára. Érdemes megjegyezni, hogy az ETF-ek (Exchange Traded Fund), azaz tőzsdén kereskedett alapok jelentősen növelik ezüst-tartalékaikat. Bár az árak még távol vannak a történelmi csúcsoktól, az ETF-ek által birtokolt ezüst értéke rekordot ért el, ami növekedést jelezhet.
Az optimista kilátások ellenére a befektetőknek tisztában kell lenniük a potenciális kockázatokkal. Az ezüst természeténél fogva nagyon volatilis, más nemesfémeket jelentősen meghaladva. Az ár hirtelen korrekciói normális részei a ciklusnak, és ideiglenesen eltörölhetik a hónapok alatt elért nyereséget.
– teszik hozzá az Adevărul cikke szerint az XTB szakértői. Hosszú távon az új technológiák, amelyek csökkentenék az ezüst felhasználását bizonyos alkalmazásokban, kockázatot jelentenek, bár a jelenlegi trend épp az ellenkező irányba mutat – az új technológiák növelik a keresletet.
A napelemgyártásban az ezüst a fény energiájának elektromos árammá alakításában játszik központi szerepet
Fotó: Pexels.com
„Egy további tényező az amerikai dollár alakulása: a Fed esetleges hangulatváltása nyomást gyakorolhat az árakra. Emellett a reciklált ezüst mennyiségének növekedése vagy új lelőhelyek felfedezése befolyásolhatja a kereslet-kínálat egyensúlyát, de ezek rövid- és középtávon kevésbé valószínűek” – mondják az elemzők.
Ugyanakkor a kínálati korlátok, az egyedi termelési szerkezet miatt várhatóan erősödik a kereslet, fokozva a kereslet és kínálat közötti egyre nyilvánvalóbb egyensúlyhiányt.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!