Minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban

Az energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU lakosságát •  Fotó: Barabás Ákos

Az energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU lakosságát

Fotó: Barabás Ákos

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).

MTI

2023. január 06., 13:182023. január 06., 13:18

2023. január 06., 13:362023. január 06., 13:36

A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban, míg a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb. A Századvég Alapítvány felmérésében – amely megállapításait pénteken közölték az MTI-vel – az áll, hogy

az Oroszország és Európa közti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait.

Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér – állapították meg. Mint írták: a legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait. "A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami - ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat" – fogalmaztak.

Emlékeztettek, az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió ember) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát,

és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet "drámai romlását" vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió ember) nem képes megfelelően fűteni otthonát. Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók – írták.

A felmérés szerint a legnehezebb helyzetben Görögország van,

ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása.

A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék) – tették hozzá.

Úgy folytatták, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját.

A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék - sorolták.

A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják – áll a felmérésben.

A közleményben megjegyezték azt is, hogy az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. Az eredményekben tapasztalható különbségek azonban jó indikátorai a romló tendenciának – jelezték. Az Európa Projektről azt közölték, hogy a 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában
2025. szeptember 01., hétfő

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre

A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre
2025. szeptember 01., hétfő

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”

Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”
2025. augusztus 31., vasárnap

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt

Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt
2025. augusztus 31., vasárnap

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom

A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom
2025. augusztus 29., péntek

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben

A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben
2025. augusztus 28., csütörtök

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain

A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain
2025. augusztus 28., csütörtök

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések
2025. augusztus 27., szerda

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést

A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést
2025. augusztus 26., kedd

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét

A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét