Az EB rangsora szerint meglehetősen nyugtalanító Romániában élni és dolgozni

Elkeserítő képet mutat Romániáról az Európai Bizottság regionális versenyképességi mutatóit tartalmazó tanulmánya: az intézmények, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás, a munkaerőpiac, a piac mérete, a technológiai felkészültség, az üzleti kifinomultság, illetve az innováció tekintetében is jóval elmarad az ország az európai uniós átlagtól.

A brüsszeli testület harmadik alkalommal állította össze az Európai Unió regionális versenyképességi rangsorát. Az első felmérést 2010-ben, a másodikat 2013-ban jelentették meg, a friss, februárban nyilvánosságra hozott lista pedig a 2016-os évre vonatkozik. Az új eredmények összességükben hasonlítanak a 2013-as eredményekhez. Ismét többközpontú mintázat figyelhető meg: fővárosi és városi területek a versenyképesség fő motorjai. Sok esetben nagy eltérések mutatkoznak egy adott országon belül, ami abból ered, hogy a fővárosi régió teljesítménye messze túlszárnyalja az országon belüli többi régióét. A korábbi kiadásokhoz hasonlóan Románia továbbra is gyenge eredményeket ért el, ugyanis a rangsor szerint három romániai régió is az Európai Unió tíz leggyengébbje között szerepel.

Az első és utolsó 10 régió
Az Európai Unió tíz legversenyképesebb régiója a felmérés szerint London és környéke (Anglia), Berkshire (Anglia), Utrecht (Hollandia), Stockholm (Svédország), Surrey (Anglia), Hovedstaden (Dánia), Luxemburg, Ile de France (Franciaország), Oberbayern (Németország) és Hampshire and Isle of Wight (Anglia). A rangsor másik végén az utolsó helyet a franciaországi Guyana foglalja el (ez a terület Dél-Amerikában található), ezt pedig Délkelet-Románia előzi meg. A 10 legkevésbé versenyképes régió közé tartozik továbbá Anatoliki Makedonia (Görögország), Sterea Ellada (Görögország), Severozapaden (Bulgária), Peloponnisos (Görögország), Dytki Ellada (Görögország), Ionia Nisia (Görögország), Délnyugat-Románia, illetve Dél-Románia.

263 régiót hasonlítottak össze

Az Európai Unió szerint a regionális versenyképesség azt jelenti, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások és a lakosok számára a letelepedéshez, illetve a működéshez vagy munkához. A felmérésben a 28 tagország 263 régióját hasonlították össze három kulcskérdés mentén: az alapvető feltételek milyenségét, a hatékonyságot és az innovációt (újítást) vizsgálták.

Ehhez az állami intézményrendszerek hatékonyságát, a makrogazdasági stabilitást, az infrastrukturális viszonyokat, az egészségügyi rendszert, az alapfokú (kötelező) oktatást, a felsőoktatást és az élethosszig tartó tanulást, a munkaerőpiaci hatékonyságot, a piac méretét, a technológiai felkészültséget, az üzleti szféra kifinomultságát és az innovációs (újító) hajlamot is megvizsgálták.

Mindezek alapján kimondható az a következtetés, hogy Románia a versenyképesség tekintetében gyengén teljesít: az ország nyolc régiója közül öt hazai régió a megszerezhető 100 pontból még 10-et sem szerzett a ranglistán. Mint kiderült, a romániai régiók közül Bukarest és környéke a legversenyképesebb, de ez is csupán a 161. hely megszerzésére volt elegendő. A délkelet-romániai régió érte el a leggyengébb eredményt országos viszonylatban, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy európai viszonylatban is az utolsó előtti helyet foglalja el.

Nemcsak a helyzet rossz, a kilátások is

Csák László fejlesztési szakértő megkeresésünkre elmondta, az Európai Bizottság által használt versenyképességi fogalmat azért találták ki, mert korábban kizárólag a gazdaság teljesítményét mérték. „Régebben csak a GDP (bruttó hazai termék)/fő gazdasági mutatót vették figyelembe, ezért később az a döntés született, hogy figyelembe kellene venni egyéb szempontokat is, így vezették be a versenyképességi mutatót. Azonban az újonnan bevezetett rendszerben sem jeleskedik Románia: ez azt jelenti, hogy nemcsak a gazdasági teljesítménye nagyon alacsony, hanem a közinfrastruktúra, az oktatási rendszer és a kutatás színvonala is nagyon alacsony ezekben a régiókban. Így nemcsak a jelenlegi helyzet rossz, hanem a kilátások is. Ez egyébként sokkal rosszabb, mintha csak a gazdasági mutató lenne gyenge, hiszen azon könnyebb javítani” – magyarázta Csák. Mint részletezte, ha egy régió nem versenyképes, az azt jelenti, hogy a jövőben sem nagyon tud ezen változtatni.

Lejtmenetben a központi régió

A szakember szerint fontos lenne odafigyelni erre a versenyképességre, mivel ez egy olyan összetett szempont, ami a régiók jövőjét határozza meg. „Ha egy régió versenyképes, akkor oda mennek a turisták, megy a tőke és a befektetés is, ellenkező esetben azonban elkerülik. A székelyföldi megyéket is magában foglaló központi régió valamikor jó helyzetben volt, de jelenleg romló tendenciát mutat. Az, hogy a friss rangsor szerint országos szinten kicsivel jobb helyzetben van, mint több másik régió, a múltnak köszönhető: a valamikori Osztrák–Magyar Monarchiának, a magyar királyságnak, illetve a szocialista iparosításnak és fejlesztésnek. Jelenleg azonban ez egy elfelejtett régió, ahol nincs fejlődés” – mutatott rá Csák László.

Leszögezte: ezen a helyzeten csak hosszú távú, átgondolt fejlesztéspolitikával lehet segíteni, ez azonban egyelőre nincs. „Bármilyen sikeresek is legyenek, a helyi és megyei törekvések nem elegendők: a versenyképesség feltételrendszerét regionális szinten lehet megteremteni” – fogalmazta meg a fejlesztési szakértő.