Fotó: Barabás Ákos
Öt év alatt 5 százalékra növelné piaci részesedését Romániában az OTP, amely már az idei év végén el akarja érni a 3 százalékot – jelentette ki Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
2020. január 30., 14:382020. január 30., 14:38
A vezérigazgató a Ziarul Financiar (ZF) című gazdasági-pénzügyi napilapnak adott interjúban beszélt a magyar bank romániai terveiről. A lap emlékeztetett, hogy az OTP Bank Románia 2018 végén 2,45 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett és a kilencedik legnagyobb pénzintézet volt. Már 2019-ben elkezdték gyakorlatba ültetni az Apollo névre keresztelt stratégiát, amelynek alapján öt év alatt 1 milliárd lejt (209,2 millió euró) akarnak befektetni, hogy elsősorban organikus úton kétszerezzék meg a piaci részesedésüket.
Fatér Gyula kifejtette, azért fontos számukra ez a stratégia, mert eddig többnyire akvizíciókkal növelték piaci részesedésüket, most viszont az organikus növekedés útját akarják járni. A vezérigazgató ezt nagy kihívásnak nevezte. Úgy vélte, fontos, hogy mielőbb elérjék az 5 százalékot, mert Románia nagy piacnak számít, és ehhez megfelelő részesedéssel kellene rendelkeznie az OTP-nek, hiszen a környező országokban a magyar bank a legnagyobbak közé tartozik. „Romániában jelenleg nagyon kicsik vagyunk ahhoz képest, hogy mi lenne egészséges egy univerzális bank számára” – idézte a ZF a vezérigazgatót.
Fatér Gyula a minimálisan elfogadhatónak az 5 százalékos piaci részesedést tekinti, hiszen a román bankpiac jelenleg felaprózott, várhatóan konszolidálódni fog. Úgy vélte, azoknak a bankoknak, amelyek nem érik el minél hamarabb az 5 százalékos részesedést, vagy vásárolniuk kell más pénzintézetet, vagy össze kell olvadniuk más bankkal, vagy az eladásról kell dönteniük a tulajdonosaiknak. A lap emlékeztetett, hogy Romániában a bankok több mint fele 1 százalék alatti piaci részesedéssel rendelkezik.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a legfontosabb számukra az organikus növekedés, de nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy bankot vásároljanak, amennyiben erre megfelelő alkalom nyílik – olvasható a Ziarul Financiarban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!