Államtitkár: folytatódik az Első otthon program

Mindezt maga a honatya jelentette be. Részleteket egyelőre nem árult el, ám azt mondta, néhány nap múlva előrukkol javaslatával, és egy héten belül be is terjeszti a törvénytervezetet. A Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva pedig azt is közölte, hogy az alapelv ugyanaz maradna, mint a múlt héten elfogadott hitelcseretörvény esetében: a lakás átadása a banknak a jelzáloghitel teljes összegének törlesztését jelenti.

Amint arról több ízben is írtunk, a honatyák azt követően vonták ki az Első otthon programot a hitelcsere hatálya alól, hogy a bankok közölték, a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabály elfogadása a kormányprogram megszűnéséhez fog vezetni, mivel a hitelintézetek már nem lesznek érdekeltek abban, hogy – függetlenül az állam által nyújtott garanciától – 5 százalékos önerő mellett lakásvásárlási kölcsönt adjanak.

A riogatásnak egyébként meg is lett a hatása: az egyik legnagyobb hitelezőnek számító BCR-nek ki is merült az Első otthon kerete, és több másik intézet is hasonló helyzetbe jutott. Végül az állami garanciaalap újraosztotta a keretet, így egy időre még biztosított a kedvezményes lakásvásárlási hitel. Viszont időközben olyan találgatások láttak napvilágot, hogy a kormánynak nem áll szándékában folytatni az Első otthon programot, miután kimerül az idei évre előirányzott keret.

Most azonban úgy tűnik, nincs ok aggodalomra: Enache Jiru, a pénzügyminisztérium államtitkára hétfőn a Capital gazdasági és üzleti hetilap által szervezett ingatlanpiaci konferencián arról beszélt, hogy a program folytatódik. Hangsúlyozta, tizenkilenc bank nyújt finanszírozást a program keretében, amelynek mostanáig több mint 170 ezer haszonélvezője volt. Az állam összesen 14 milliárd lej (3,5 milliárd euró) értékben nyújtott garanciát – ez azt jelenti, hogy a kölcsönök összértéke megközelíti a 25 milliárd lejt, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.

Jiru egyúttal arról is beszélt, hogy ha egyik napról a másikra kényszervégrehajtás alá kerülne valamennyi első otthonos ingatlan, akkor az államnak több mint 3 milliárd eurót kellene kifizetnie. A valóságban viszont alig 430 olyan hitel van, amelyet nem törlesztenek, ez 0,3 százalékot tesz ki. Enache Jiru kitért a hitelcseretörvényre is, hangsúlyozva, hogy ha az Első otthont nem vették volna ki a fizetés nélküli törlesztés hatálya alól, akkor hatalmas kockázatokkal kellett volna szembenéznie az államnak.