Alkotmányellenesnek nyilvánították a hitelátváltást

Hiába reménykedtek pozitív végkifejletben a frankhitelesek, az alkotmánybíróság kedden – többszöri halasztást követően – úgy döntött, ellentmond Románia alaptörvényének a banki kölcsönök történelmi árfolyamon történő átváltása. Ezt az ülést követően Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke jelentette be.

Mint részletezte, két okból is alkotmányellenes a hitelátváltást lehetővé tevő törvény. Dorneanu elsőként azt említette, hogy a jogszabály elfogadása nem tartotta tiszteletben a kétkamarás parlament alapelvét, vagyis a törvény alapvetően megváltozott, az első körben megkeresett szenátusból egészen más szöveg ment át a döntéshozó képviselőházba, mint amit végül az alsóház elfogadott. „Tulajdonképpen minden cikkelyt megváltoztattak\" – érvelt a taláros testület elnöke. Emellett – tette hozzá – az alkotmánybíróság szerint hiba volt lehetővé tenni, hogy a hitelszerződés megkötésének napján érvényes árfolyamon váltsák át a kölcsönöket, ez az eljárás nem felel meg egyetlen európai irányelvnek sem.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke üdvözölte a talárosok döntését, amit szerinte alkalmazni kell. Ismételten leszögezte: a bankoknak és ügyfeleiknek közvetlen tárgyalás útján kell rendezniük a vitatható helyzeteket.

A törvény előzménye

Mint ismeretes, a hitelek történelmi árfolyamon történő átváltása azt követően lett téma, hogy 2015. január 15-én a Svájci Nemzeti Bank (SNB) rövid közleményben tudatta, lemond az árfolyamküszöbről, mivel azt egy olyan időszakban vezették be, amikor rendkívül felülértékelt volt a frank, és nagy volt a bizalmatlanság szintje a pénzügyi piacokon. A jegybank akkor úgy értékelte, hogy a frank árfolyama még mindig magas, de összességében már nem annyira felülértékelt, mint az árfolyamküszöb bevezetésekor, s miután akkoriban eltérően változtak az egyes jegybankok monetáris politikái, így az euró gyengült a dollárral szemben, ez pedig gyengítette a frankot a dollárral szemben, a bank úgy döntött, nem indokolt az euróval szembeni árfolyamküszöb fenntartása.

A bejelentést követően „elszállt\" az árfolyam: egyik napról a másikra 3,7 lejről 4,32 lejre ugrott a frank értéke, néhány nappal később pedig már olyan valutaváltók is voltak, ahol 6 lejért adták a svájci devizát. Azóta a helyzet stabilizálódott, de az árfolyam 4 lej felett maradt, tegnap 4,2139 lej/svájci frankos referencia-árfolyamot adott ki a Román Nemzeti Bank (BNR).

Több mint 50 ezren várták az ítéletet

A legfrissebb statisztikák szerint több mint 50 ezer frankhiteles van még Romániában, akik arra vártak, hogy a történelmi árfolyamon újraszámolják havi törlesztőrészleteiket, amit sokan a megváltozott körülmények között csak igen nehezen tudnak fizetni. Az elmúlt két év során minden fronton próbálkoztak, számtalan tüntetéssel próbálták jobb belátásra bírni a bankokat, illetve olyan jogszabályt szerettek volna kikényszeríteni a döntéshozókból, amely arra kötelezné a pénzintézeteket, hogy a szerződés megkötésének napján érvényes árfolyamon számolják újra a hitel összegét – a megoldásra még mindig várniuk kell.

Mi is a kifogás?

A képviselőház által október második felében elfogadott jogszabály ügyében a technokrata kormány kért jogorvoslatot a talárosoktól. Dacian Cioloş volt miniszterelnök indoklása szerint ugyanis mindenképpen tisztázni kell a cikkelyek alkotmányosságát, mielőtt azok hatályba lépnek, hogy ne utólag kerüljenek kellemetlen helyzetbe az adósok, ugyanakkor azt szeretnék, ha az előírások valóban a bajba jutottakat segítenék, nem pedig a spekulánsokat.

A talárosok november végén úgy döntöttek, hogy január 18-ára halasztják a törvény megtárgyalását. Valer Dorneanu akkor azzal indokolta a halasztást, hogy több időre van szükségük, amíg részleteiben megvizsgálják az ügyet, illetve összevetik a jogszabályt az úgynevezett hitelcseretörvénnyel, amelynek egyes, főként a bankok által kifogásolt cikkelyeit ugyancsak az alkotmánybíróság tárgyalja. „Kényes kérdés például a törvény visszamenőleges alkalmazása, a témában csakis a másik jogszabállyal összehangoltan lehet dönteni\" – magyarázta Dorneanu. Azóta még egy halasztás történt a keddi ítélethirdetésig.

Nem mindenki áldozat

A kormány aggályait, miszerint nem csak a valóban rászorulók lennének a hitelátváltás haszonélvezői, a jegybank is megerősítette. Eugen Rădulescu, a Román Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója nemrég arról számolt be, hogy tud olyan banki ügyfélről is, aki egymillió frankos kölcsönt vett fel, hogy részvényeket vásároljon az állami Transelectrica elektromosáram-szolgáltatónál.

Rădulescu rámutatott: mivel a jogszabály előírásai bármiféle kizáró jellegű kritérium hiányában az összes frankhiteles adósra vonatkoznak, így az érintett beruházó is minden további nélkül kérheti a kölcsön lejre való átváltását. „Szegény ügyfelet biztosan átverte a bank. Hiszen a képviselők ezzel indokolták a törvény szükségességét – meg kell menteni a pénzintézetek áldozatául esett klienseket. Az átverés tényének megállapításához pedig immár bíróságra sincs szükség, hiszen ezt elvégezte a parlament\" – jegyezte meg ironikusan a központi jegybank szakértője.

Az ügyre reagálva Dan Suciu, a BNR szóvivője a Hotnews.ro hírportálnak arról számolt be: 40 olyan banki ügyfél van, aki egymillió franknál nagyobb hitelt vett fel – ők összesen negyvenöt szerződést kötöttek. További 201 adós fél- és egymillió svájci frank közötti összeget kölcsönzött a banktól.

A BNR illetékesei egyébként korábban többször is bírálták a hitelváltási törvényt, és megpróbálták lebeszélni a honatyákat arról, hogy a frankhitelek korábbi árfolyamokon való átváltásáról alkossanak jogszabályt. A központi jegybank álláspontja az, hogy a hitelváltást a bank és az ügyfél közötti közvetlen egyezség nyomán kell végrehajtani.