Albert Álmos: Románia nincs felkészülve a kollektív munkaszerződés eltörlésére

A kormánytól kikerülő változat még nem végleges, az Európai Bizottság és a szakszervezetek részéről érkező javaslatok egy részét is beemelték, de még zajlanak az egyeztetések, tudtuk meg. A törvény várhatóan jövő hónap elején kerül a parlamenti bizottságok napirendjére, az RMDSZ nem támogatja, hogy felelősségvállalással, vagy akár gyorsított eljárással fogadják el, hogy a jogszabályt még a bizottságokban is legyen idő átbeszélni a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel.

A háromszéki politikus elmondta, a munkatörvénykönyv-módosítás legvitatottabb része az országos kollektív munkaszerződés eltörlése, ebben a kérdésben még a minisztériumban is megoszlanak a vélemények. Az Emil Boc miniszterelnök  által támogatott változat szerint az országos kollektív munkaszerződést eltörlik, tehát azoknál a vállalatoknál, ahol nincs ágazati védelem, vagy nem tartoznak valamelyik érdekvédelmi szövetséghez, a munkavállaló kénytelen lesz egyénileg tárgyalni a munkáltatói feltételekről. Albert Álmos szerint erre Románia még nincs felkészülve, általános gyakorlat lehet, hogy a kiszolgáltatott alkalmazott kerül szembe a „minden hájjal megkent” munkaadóval. „Kialakulhat az a helyzet, hogy mindenkit minimálbérrel alkalmaznak, a pluszjuttatásokat feketén fizetik, és ezzel az országos költségvetés is veszíteni fog” – magyarázta a szenátor.

A másik vitatott pont szerinte a próbamunkaidő, ez esetben arra a konszenzusra jutottak, hogy egy év alatt háromszor lehet próbaidőst alkalmazni. Ha nincs valamilyen korlátozás, a munkáltató folyamatosan cserélgeti a próbaidősöket, fogalmazta meg Albert. A korlátolt időtartamú alkalmazás esetében nem egyezett a szakszervezetek és az RMDSZ véleménye, az érdekvédelmi szervezetek a jelenlegi legtöbb kétéves szerződések megtartását támogatták. Albert Álmos elmondta,  a tapasztalat szerint vannak olyan projektek, beruházások, amelyek kivitelezése nem fér bele a két évbe, ezért a hároméves korlátolt időtartamú alkalmazást javasolják, ami egyetlen alkalommal további két évre meghosszabbítható, utána az alkalmazott felmondási határidő nélkül elbocsátható.

A munkaügyi minisztérium valószínű ezt a 3+2 éves megoldást fogadja el.  Arról, hogy az alkalmazott kényszeríthető-e arra, hogy egy időben vegyen ki tíz nap pihenőszabadságot, illetve a kollektív elbocsátások szabályozásáról még folynak az egyeztetések. Albert Álmos elmondta, az RMDSZ újra előveszi a tavaly ősszel már bemutatott gazdaságélénkítő javaslat csomagját, amiből eddig a kormány még semmit nem fogadott el. Ezek között van az egyenlő mérce alkalmazása, ami az ellen próbál tenni, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint ha a vállalkozó 60 napnál hosszabb ideje tartozik az államnak, 15 százalékos büntetőkamatot kénytelen fizetni, viszont ezt fordított esetben nem alkalmazzák. „Fontos lenne, hogy a cégek állami adósságait kompenzálni lehessen, ha az államnak is vannak a cég felé  tartozásai. A befektetett profitadó csökkentése látszólag veszteséget jelent, de a fejlesztés munkaerő alkalmazásával járhat, ami viszont újabb jövedelmet hozhat az államkasszának” – összegzett Albert Álmos.