2011. március 24., 09:212011. március 24., 09:21
Az új növekedési pálya Európa számára című tanulmány szerzői szerint a klímaváltozás elleni küzdelem a köztudatban eddig úgy élt, mint rendkívül költséges és igen kétes kimenetelű erőfeszítés, holott a klímaváltozás elleni küzdelem komoly gazdaságösztönző hatással bír.
Az Unió gazdasága akár 0,6 százalékponttal nagyobb mértékben is növekedhetne évente, a beruházások hazai össztermékhez mért aránya pedig 18 százalékról 22 százalékra emelkedhet a kibocsátáscsökkentési cél emelésével. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem így az alacsony növekedéssel és nagy munkanélküliséggel jellemezhető jelenlegi gazdasági helyzet gyökeres megváltoztatásáért vívott harc is egyben, amelynek révén az Unió új növekedési pályára állhat – hangsúlyozta Carlo Jaeger kutató.
„A klímaügy nem igazán vonzó és divatos, nem szexi téma” – emelte ki. Ezt szolgálná az 1990-es bázisévhez képest nem 20, hanem 30 százalékos kibocsátáscsökkentési cél, amely az Unió elkötelezettségét jelképezhetné. Ügyes politikával és jó szabályozással valóságos befektetési hullámot lehet indítani, ha elég erős lendületet ad az állami részvétel a magántőke megmozgatásához – mondta Diana Mangalaglu, a tanulmány egyik szerzője.
A legnagyobb lehetőségek az energetikában és az épített környezet átalakításában rejlenek. Az alacsony kibocsátást eredményező megoldások alkalmazása – például a lakóépületek szigetelése és a fűtési rendszerek felújítása – növelheti a foglalkoztatottságot, ösztönözheti az innovációt, és nagyobb gazdasági növekedéshez vezet. A modellszámítások szerint az Unió összesített GDP-jéhez közel 850 milliárd dollárral járulhat hozzá a klímaváltozás elleni harc 2020-ig. „Nem igaz tehát, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése a gazdaságot is visszafogja. Éppen ellenkezőleg, a klímavédelem új növekedési pályára terelheti az Unió gazdaságát” – emelte ki Jaeger.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
szóljon hozzá!