A kormány akarata ellenére, azonban a kormánypárti honatyák támogatásával fogadta el csütörtökön a szenátus a polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűléselnökök és alelnökök fizetésemelését célzó törvénytervezetet.
2013. november 28., 19:002013. november 28., 19:00
A 2012/84-es sürgősségi kormányrendeletet módosítani hivatott jogszabályjavaslat kezdeményezői egyébként zömmel szociáldemokrata politikusok, azt pedig, hogy a szavazás titkos legyen, a kisebbik kormánypárt, a liberálisok frakcióvezetője, Puiu Haşotti javasolta.
Ha a kezdeményezés átmegy majd a képviselőházon is, Bukarest főpolgármestere havi 7643 lejt fog keresni, helyettese 6390 lejt, miközben egy megyei tanácselnök havi járandósága eléri majd a 6612, az alelnöké pedig az 5941 lejt. Egy megyei jogú város polgármestere 6333 lejt, az alpolgármester pedig 5248 lejt keresne, városok esetében ez 4909, illetve 4141 lej lenne, a községi elöljáró pedig 4012 lejt, s helyettese 3402 lejt kapna.
Az intézkedés elfogadása viszont keresztülhúzná a 2014-es évi állami költségvetés tervezetében rögzített sarokszámokat. A dokumentum egyébként a jövő hét elején kerül majd a két ház együttes plénuma elé, miután azt a bizottságok már elfogadták. Victor Ponta miniszterelnök szerda este derűlátóan nyilatkozott a büdzsé elfogadását illetően, mint fogalmazott Crin Antonescu szenátusi, illetve Valeriu Zgonea képviselőházi elnök megígérte neki, hogy december elején a parlament megszavazza a dokumentumot. Mint ismeretes, a három kormánypártnak összesen több mint 70 százaléka van.
Folytatódott viszont eközben a költségvetés kapcsán vasárnap kirobbant palotaháború: Ponta szerda este úgy nyilatkozott, hogy szerinte irracionális lépés lenne Traian Băsescu államfőtől, ha visszaküldené a költségvetést a parlament elé. Amint arról beszámoltunk, az államelnök vasárnap esti sajtónyilatkozatában leszögezte, amennyiben a parlamenti vita során nem kerül ki a költségvetésből az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, akkor ő nem fogja kihirdetni a jövő évi büdzsét.
Ponta emlékeztetett, a rendszerváltás óta nem fordult elő olyan, hogy a költségvetést ne írja alá az államelnök. A miniszterelnök leszögezte, azért fontos, hogy mielőbb végleges legyen a büdzsé, mert anélkül januártól nem lehet emelni sem a nyugdíjakat, sem pedig a minimálbért. Mint ismeretes, a költségvetés tervezete számos adóemelést is tartalmaz, amelyek a gazdasági elemzők szerint már az év első hónapjaiban drágulásokat fognak eredményezni.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!