2010. január 26., 09:202010. január 26., 09:20
A romániai lakosság alig 47 százaléka elégedett jelenlegi életével, miközben európai uniós szinten ez az arány 78 százalékos – mutat rá a legfrissebb, tegnap közzétett Eurobarométer. A férfiak az elégedettebbek, 50 százalékuk vallotta, hogy minden rendben, míg a nők esetében ez az arány csak 44 százalékos.
Nálunk már csak a bolgárok és a magyarországiak tartják rosszabbnak életszínvonalukat, előbbiek mindössze 38, míg a magyarok 42 százaléka elégedett jelenlegi helyzetével. A megkérdezett romániaiak többsége, 43 százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező 12 hónapban nem fog változni életszínvonala, 22 százalék javulást remél, 29 százalék a jelenleginél rosszabbra számít, 6 százalék pedig nem tudott választ adni. Uniós szinten eközben 26 százalékos az optimisták, 15 százalékos a pesszimisták aránya, 56 százalék nem vár változást, 3 százalék nem tud válaszolni.
Romániában azonban a lakosság mindössze 7 százalék a látja úgy, hogy az ország gazdasága jobban teljesít, mint az Unió más tagállamaié, a régi tagállamok lakosainak körében ez az arány 39 százalékos. Hasonlóképpen nem bízik a lakosság a hazai munkahelyekben, a válaszadók 88 százaléka látja úgy, hogy rosszabbak a munkaerő-piaci viszonyok, mint az EU más országaiban. Az Eurobarométer arra is kitér, hogy a romániai lakosság inkább kihasználja az Európai Unióhoz való tartozást, mint más tagállamok polgárai.
A románok 50 százaléka számára ez a státus utazási, tanulási és munkavállalási szabadságot jelent, míg a régi tagállamokban 44 százalék nyilatkozott csupán hasonlóképpen. Más tekintetben is eltér a hazai vélemény az uniós átlagtól, a román állampolgárok 39 százaléka számára az EU demokráciát jelent – a régi tagállamokban ez az arány 25, s az új tagállamokban is csak 26 százalékos –; 35 százalék számára az Unió gazdasági fellendülést jelent – EU-s szinten ez az arány 18 százalékos –; eközben 22 százalék számára szociális biztonságot, 33 százaléknak békét jelent az európai közösséghez való tartozás.
Az új Eurobarométert a TNS Opinion & Social készítette az Európai Bizottság felkérésére. Adatokat gyűjtöttek mind a 27 tagállamban, illetve a csatlakozásra váró Horvátországban, Törökországban és Macedóniában. Romániában tavaly október 30. és november 11. között zajlott az adatgyűjtés, egy 1021 személyből álló, az ország 15 évesnél idősebb lakosságára reprezentatív mintán. A hibaküszöb +/- 3,1 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok