A Székelyföld gazdasági fellendüléséhez is nagymértékben hozzájáruló projekt egyik fő ellenzője Radu Berceanu szállítási miniszter, aki ingatlanpanamákat sejt a telekátutalás mögött. Miközben Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke bukaresti ellenlobbit gyanít a repülőtér megtorpedózása mögött, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök optimista, szerinte előbb-utóbb elhárulnak az akadályok a légikikötő létrehozása útjából. Bukaresti ellenlobbi és pártellentétek késleltetik a Brassó melletti Vidombákon tervezett nemzetközi repülőtér megépítését – vélik egybehangzóan a székelyföldi önkormányzati vezetők.
| A bánsági és erdélyi infrastrukturális beruházások szabotálásával vádolta meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Berceanu szállítási minisztert Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő. Kijelentése alátámasztásaképp elmondta, az elmúlt időben olyan nagy befektetéseket halasztottak el, vagy vétóztak meg, amelyek a térség fellendülését segítették volna elő. Példaként a Brassó megyei vidombáki repülőtér létrehozásának megtorpedózása mellett az Arad– Nagyvárad gyorsforgalmi utat és az Arad–Temesvár-autópályát hozta fel. |
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a képviselőház nem szavazta meg még a Tăriceanu-kormány idején hozott sürgősségi kormányrendeletet, amely alapján a 130 hektáros, állami tulajdonban levő vidombáki telket átutalnák a Brassó Megyei Tanácsnak.
Kedden a kialakuló vitát Roberta Anastase házelnök berekesztette, azzal az ígérettel, hogy szerdán tárgyalják majd meg. A szerdai napirendi pontok között a repülőtérnek szánt terület ügye már nem szerepelt, Ioan Oltean ülésvezető szerint kéthetes elemzésre küldték azt át a mezőgazdasági szakbizottságnak. A történtek után több politikus is úgy nyilatkozott, a demokrata-liberális párti honatyák késleltetik a repülőtér mielőbbi kialakítását.
Mintegy reakcióképpen csütörtökön Radu Berceanu közlekedési miniszter úgy nyilatkozott, szerinte a brassói repülőtér ügye tulajdonképpen egy ingatlanpanama. „Nem kérdéses, hogy a repülőtér meg fog épülni, de a méretéről még tárgyalni kell, két-három hektár területen már 1800 méteres kifutópályát lehet építeni, amin bármilyen típusú repülőgép le- és felszállhat” – érvelt igaza mellett a miniszter.
Berceanu további ellenérvként kifejtette, Brassóhoz közel van mind a nagyszebeni, mind a marosvásárhelyi repülőtér, ezért túlzás azt állítani, hogy a tervezett repülőtéren évente 1,2 millió utas fordulna meg, hiszen csak Brassó, Kovászna és Hargita megyét szolgálná ki.
Berceanu egyébként nem most száll először szembe a vidombáki repülőtér projektjével. A Tăriceanu-kormányban 2006–2007-ben szintén közlekedési miniszterként tevékenykedve próbálta megakadályozni a Brassót és környékét ellátó légikikötő létrejöttét. 2008. április 15-én, amikor végre sikerült letenni a repülőtér alapkövét, Aristotel Căncescu megyei tanácselnök külön emlékeztetett, csakis azt követően tehették meg ezt a lépést, hogy Berceanu helyét Ludovic Orban vette át, s ezáltal sikerült elhárítani az utolsó bürokratikus akadályt is a létesítmény létrehozása elől. „Berceanu kategorikusan, éppen itt, Brassóban szögezte le, hogy a vidombáki repülőtérnek nincs létjogosultsága” – fogalmazott Căncescu, aki akkor még úgy látta, hogy immár semmi sem akadályozhatja meg a reptér megnyitását.
„A közlekedési miniszter és a Demokrata-Liberális Párt mondvacsinált kifogásokat keres, hogy álcázzák a politikai döntést, miszerint nem akarják ezt a repteret” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Iancu Vespasian-Augustin, a repülőtér létrehozásának felügyeletével megbízott bizottság elnöke. Mint leszögezte, a terület gyakorlatilag már Brassó megye tulajdona. „Eddig a tranzakciót mindenki jóváhagyta, 2007-ben megszavazta a szenátus, a szakbizottságok is rábólintottak.
A Brassó Megyei Tanács már telekkönyveztette is ezt a 200 hektáros területet” – részletezte Vespasian-Augustin, aki úgy látja, amennyiben a képviselőház a jövőben sem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeletet, a procedúrát elölről kezdik, amíg az át nem megy a plénumon. Amint a telek átkerül a Brassó Megyei Tanácshoz, azonnal elkezdődhet az építkezés, szögezte le a szakember, aki szerint a kivitelezés legtöbb 36 hónapig tarthat, de a legoptimistább ütemterv szerint a munkálatok megkezdése után számított két éven belül landolhat az első repülőgép a vidombáki reptéren.
Szintén politikai nézeteltéréseket lát a repülőtér megtorpedózásában Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Mint a Krónika kérdésére kifejtette, Brassó demokrata-liberális polgármestere, George Scripcaru és a megye liberális tanácselnöke, Aristotel Căncescu között dúló harc áldozata a légikikötő építése is. Az önkormányzati elnök leszögezte, a PDL ellenkezése akadályozza Erdély legnagyobb beruházását.
Tamás Sándor szerint a bukaresti ellenlobbi is hatásos, hiszen a fővárosi repülőterek és a köréjük szerveződött cégek nem akarnak konkurenciát. „A vidombáki reptér építésének késlekedése hátrányosan érinti a Székelyföld fejlődését, ezért érdekeltek vagyunk abban, hogy a beruházást sürgessük. Kovászna megye bármelyik pontjáról egy óra alatt el lehet jutni Vidombákra, ez hatalmas előnyt jelent a térség gazdasági, turisztikai fellendítésében” – részletezte a tanácselnök.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke azonban bizakodó. Mint a Krónikának leszögezte, a vidombáki repülőtér mindenképpen meg fog épülni, ez a projekt szerinte a Demokrata-Liberális Párt ellenkezésén nem bukhat el. Mint mondta, a gondot az jelenti, hogy a bukaresti érdekcsoportosulások nem akarják, hogy a Székelyföld közelében levő Brassó az ország második legnagyobb városává fejlődjön, hiszen ez az egész térség számára húzóerő lehetne.
„Egyetlen parlamenti szavazás sincs kőbe vésve, azon bármikor lehet módosítani, pillanatnyi politikai szavazás, érdekellentétek miatt nem hiúsul meg a repülőtér kivitelezése” – szögezte le Borboly. Hozzátette: „ha hamarabb nem, akkor három év múlva, amikor az RMDSZ újra kormányon lesz, megszavazzák a repülőtérnek a területet”.
A két székelyföldi megye gazdasági fellendüléséhez is jelentős mértékben hozzájáruló repülőteret Brassó északnyugati kijáratánál, Vidombák város kültelkén, 200 hektáros területre tervezték. A telek sürgősségi kormányrendelettel a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól és az IAR Ghimbav üzemtől. Az Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére kiírt versenytárgyalást 2007-ben a kanadai Intelcan cég nyerte meg, amely 1978 óta tervez és épít reptereket az egész világon.
Brassó megye és város, Kovászna és Hargita megye, Vidombák város és az Intelcan cég létrehozták a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságot, amely a projekt előkészítésével foglalkozott, és a kanadai céget megbízta a repülőtér építésének és majdani működésének a felügyeletével. A tervek szerint a vidombáki repülőtér évente 1,2 millió utas és hatezer tonna áru szállítására lesz alkalmas.
Egyetlen, 2600 méter hosszú felszállópályát építenek, egy utasforgalmat és egy teherszállítást lebonyolító terminált, valamint mindazt, ami egy légikikötő működéséhez kell: irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket. A beruházás a becslések szerint mintegy 100 millió euró lesz. A pénz külföldi forrásokból származik, nagy részét osztrák, svájci és portugál bankok folyósítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok