2009. november 16., 11:062009. november 16., 11:06
Befejeződött a Nagyvárad mellett létesülő ipari park előkészítése, következhet a közművesítés, majd a terület benépesítése, jelentette ki Marcel Boloş projektvezető egy pénteki, a bihari megyeszékhelyen zajlott konferencián. Az ipari park határon átnyúló, Debrecennel közös projektje 2006-ban, az utolsó PHARE–CBC-kiíráson nyert, ekkor indult el.
„Nagyvárad határában a hetvenes-nyolcvanas években alakult ki az ipari negyed. Akkoriban nagy állami vállalatok építkeztek ide, ám ezek az évek múlásával vagy csődbe mentek, vagy jelentősen csökkentették az alkalmazottaik számát. Legtöbben közülük jelenleg a városon belül bérelnek épületeket, elsősorban rajtuk szeretnénk azzal segíteni, hogy átköltöztetjük őket egy modernebb, megfelelőbb helyre, erre is való az ipari park” – magyarázta Boloş. A projektvezető hozzátette, több kelet-európai országban, ahol a rendszerváltás után hasonló helyzet alakult ki, mint nálunk, ugyanezt a megoldást alkalmazták, sikerrel. A város határában fekvő 121,29 hektáros területet 16 csoportban 116 parcellára osztották, ezeket adják koncesszióba az itt megtelepedni kívánó vállalatoknak. Egy befektető szükség szerint egyszerre több parcellát is igényelhet. Boloş azt mondta, tudomása szerint több európai ipari parkba egyetlen nagybefektetőt hívtak meg, ám szerinte ez az elképzelés nem célravezető, hiszen ha az az egy kihátrál, hatalmas terület marad parlagon. „Éppen ezért az általunk megfogalmazott koncessziós szerződés a lehető legrugalmasabb” – állítja Boloş. Kilenc vállalkozás már alá is írta a szerződést a parkot kezelő, önkormányzati tulajdonban lévő Eurobusiness Park Oradea Kft.-vel, mondta el annak vezetője, Delia Ungur. Nemrég hirdették meg a következő adag parcella koncesszióba vételi pályázatát.
Marcel Boloş kiemelte: ha benépesül az ipari park, portástól a kutatómérnökig mindenféle munkahelyet biztosíthat majd a Váradon és a környéken élőknek, ami válság idején az egyik legfontosabb szempont. A közművesítés és egyéb teendők finanszírozására október 29-én nyújtotta be a projektet a polgármesteri hivatal fenntartható fejlődési és külső finanszírozási igazgatósága. A pályázat alapján 43 millió euró vissza nem térítendő támogatást igényeltek, a közművek – 11,5 kilométernyi belső úthálózat, a víz-, csatorna- és gázhálózat, áramelosztó rendszer – kiépítésére. A városnak ötvenszázalékos önrészt kell vállalnia a közművek kiépítésének költségeiből. Marcel Boloş szerint kétségtelenül megéri befektetni a soknak tűnő összeget: „Nagyváradnak úgy kell az ipari park, mint az oxigén, hiszen anélkül nem lesz megbízható gazdasági identitása a városnak.” Boloş ugyanakkor elismerte, lehetséges, hogy a park teljes benépesítése éveket vesz majd igénybe.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.