Fotó: Ilusztráció
2009. április 07., 10:122009. április 07., 10:12
„A Szurgutnyeftyegaz túlfizette a MOL-csomagot, hiszen az 1,4 milliárd eurós vételi ár azt jelenti, hogy egy részvényért átlagosan 19 200 forintot fizettek a tőzsdén, ez csaknem kétszerese a március 27-i 9940 forintos záróárnak” – mutatott rá Vladimir Socor amerikai Közép-Európa-szakértő a Eurasia Daily Monitor című kiadvány legfrissebb számában.
Mint hangsúlyozta, ilyen mértékű túlfizetést, a piaci ár kétszereséért történő vételt egyetlen olyan cég sem hajtott vagy hajthatott volna végre, amelyik felelősséggel tartozik részvényesei felé. Egy állami kapcsolatokkal rendelkező orosz cég azonban, ahol hiányos az átláthatóság, megtehette. Az elemző szerint vagy maga a Szurgutnyeftyegaz akarja megszerezni a MOL-t, vagy át akarja játszani a megvásárolt részt egy másik orosz vállalatnak, talán a Rosneftnek vagy a Lukoilnak.
| Elsősorban a gazdaság eredményeiről szólt Vlagyimir Putyin orosz kormányfő az állami dumában tegnap tartott első beszámolójában. Beszédében a kormányfő az EU és Ukrajna között az ukrajnai gázvezetékek modernizálásáról létrejött megállapodásra utalva leszögezte: Moszkvának meggyőződése: a kidolgozás alatt álló és épülő új vezetékek gazdaságilag megalapozottak, megfelelnek a legszigorúbb ökológiai követelményeknek és a globális energiabiztonság megszilárdítását szolgálják. Megemlítette, hogy a Transneft heteken belül befejezi a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezeték kiépítését a kínai határig. Ezzel felidézte az ukrán–EU megállapodás kapcsán elhangzottakat, miszerint Oroszország más piacot is talál energiahordozói számára. Hangsúlyozta: még pár éve is több energiahordozót termeltek ki, mint amennyi tartalékot feltártak, mostanra azonban ez megváltozott: tavaly már ugyanannyit tártak fel, mint amennyit kitermeltek, s a feltárást 1:8 arányban finanszírozták állami, illetve magántőkéből. |
Egy ilyen továbbadás Socor szerint több mint kétszeresére növelheti az orosz szavazatok erejét a cégnél. A Szurgut lépése ugyanakkor orosz ösztökélésnek is felfogható az osztrák kormány irányában, hogy Bécs a Déli Áramlatot, a Nabucco riválisát támogassa. A Kreml meg akarja nyerni az osztrák kormányt és az OMV-t, valamint további kormányokat és vállalatokat ahhoz, hogy a következő hetekben rendezendő csúcstalálkozón aláírják a Déli Áramlat-vezetékről szóló szerződéseket.
Vladimir Socor szerint a Szurgutnyeftyegaz groteszk tranzakcióját egy amerikai befektetési bank, a J. P. Morgan közreműködésével hajtotta végre. Moszkvában működő nyugati brókerek hangsúlyozzák, hogy a Kreml támogatta az olaj- és gázipari vállalat lépését, az orosz média üzenetével szemben nem hétköznapi piaci művelet történt.
„A magyarok joggal érezhetik becsapva magukat, hiszen a Kreml titkolózott az ügyben. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette delegáció legutóbb március 10-én járt Moszkvában a Déli Áramlattal kapcsolatos kétoldalú egyezmények megkötése céljából” – állítja a szakember, aki úgy tudja, a Moszkvában tárgyaló magyaroknak egy szót sem szóltak a Szurgutnyeftyegaz küszöbön álló lépéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok