Fotó: Archív
2010. május 27., 09:422010. május 27., 09:42
Radu Roca, a Szatmár megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság helyettes vezetője szerint Németországban 2000 és 2004 között 200, napjainkban pedig több mint 700 bioenergetikai üzem működik. „Nálunk ez a fajta energiaforrás még nem elterjedt, de már egyre több cég érdeklődik a technológia iránt. Viszonylag kevés befektetéssel kifizetődő haszon nyerhető” – vélte a szakember, aki szerint állatorvosi szempontból is fontos ez a kérdés, hiszen a biomassza nagy részét állati ürülékből nyerik.
Radu Roca beszámolója szerint tavaly Szatmár megye 500 tonna állati eredetű hulladékot termelt, amelynek nagy része az égetőkben és a szemétgödrökben semmisült meg, pedig ennek nagy százalékából energiát lehetett volna nyerni, amennyiben meg lett volna hozzá a megfelelő berendezés. Dan Lucian Chirulescu, az Országos Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (egykori SAPARD) észak-nyugati regionális központjának helyettes igazgatója az Európai Unió különböző programjaiban található pályázati lehetőségekre hívta fel a nagyközönség figyelmét. Az ügynökségvezető szerint a zöldenergia felhasználását többféle módon is támogatja az európai közösség, és a többi iparág támogatásától eltérően, jóval nagyobb finanszírozási alapot különítettek el erre a célra.
Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi felügyelőség vezetője arról számolt be, hogy idén az ország energiaszükségletének 33 százaléka zöldenergiából kellene származzon, 2020-ra pedig Románia vállalta, hogy energiája 40 százalékát ebből az iparágból nyeri majd. Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter áprilisi szatmári látogatásakor elmarasztalta a partiumi megyét, amiért nem tesz látható lépéseket a bioenergia hatékony felhasználása érdekében. A probléma megoldásának első lépeseként június elején Szatmárnémeti mellett felavatják az ország első napelemeket gyártó üzemét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok