
Fotó: A szerző felvétele
2010. június 02., 10:362010. június 02., 10:36
– Honnan jött az ötlet egy turisztikai iroda létrehozására?
– A Vállalkozók Fóruma Egyesület a Corvinus Zrt.-hez beadott pályázattal a tevékenységi körét szerette volna bővíteni. Elsődleges tevékenységünk ugyanis a kis- és közepes vállalkozásokat támogató programok lebonyolítása, de úgy gondoltuk ez egy olyan terület, amelyet érdemes felkarolni, mivel a létező utazási irodák nemigen foglalkoznak a kulturális turizmus fejlesztésével, inkább arra koncentrálnak, hogy minél több turistát küldjenek Görögországba vagy Horvátországba, vagy még távolabbi vidékekre. Mi azt szeretnénk, hogy turistákat, főleg fiatalokat vonzunk a megyébe, akik ezáltal megismerkednének múltunkkal, kultúránkkal. Hiszen Magyarországon is volt olyan idő, amikor semmit nem tanítottak az iskolákban Erdélyről, a diákok még azt sem tudták, hogy kik éltek itt, mennyire képviselte Erdély a magyar kultúrát és történelmet. Ezek bepótolandó feladatok, amelyekhez mi is hozzá szeretnénk járulni.
– Tehát főként hazai, illetve magyarországi fiatalokat céloznak meg a programmal?
– Főleg a diákokat szeretnénk megcélozni, hogy a fiatalság már úgy kerüljön ki az életbe, hogy ismeri ezeket a kézenfekvő, lakásukhoz közel levő történelmi helyeket. Ennek érdekében nagyon tartalmas egynapos kirándulásokat szeretnénk szervezni a számukra. Nemcsak a szatmári tanulók, de a szomszédos magyarországi megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye diákjai számára is. Már ki is dolgoztunk útvonalakat, szépen lebontva a látogatást órákra, így egy nap alatt sok mindent meg lehet tekinteni Szatmár megyében. Hiszen a környék igen gazdag kulturális és történelmi értékekben, amit nemcsak a külföldi turisták, hanem még a belföldi lakosság sem ismer. Meg kell említeni, hogy a Nagykároly mellett lévő Kaplony faluban van a Károlyi grófok családi kriptája, amely Ybl Miklós tervei alapján készült, és hasonló nincs egész Romániában. Egy idegenvezető felmérése szerint száz turistából hárman hallottak róla, annyira nem ismertek az itteni történelmi, irodalmi emlékhelyek, személyiségek és építési örökségek.
– Csak egynapos túrákban gondolkodnak?
– Az egynapos kirándulások mellé kidolgoztunk három-négy napos túrákat is. Az egynapos kirándulást egybekötjük a hétvégi pihenéssel, figyelembe véve a fejlődő tasnádi termálfürdőt és azt a tényt, hogy nagyon jó partnereink vannak Máramaros megyében Nagybányán, Felsőbányán és Koltón. Ők már bekapcsolódtak az egyesületünk életébe, sőt tagokká is váltak, valamint részt vettek a legutóbbi kiíráson és ők is támogatást nyertek a turisztika fejlesztés területén. Míg Szatmár megye gazdag a történelmi-kulturális emlékekben, Máramaros megye pedig természetileg gazdagabb, ezért igyekszünk a kettőt összekapcsolni.
– Hogyan kívánják népszerűsíteni ezeket az akciókat?
– Honlapunk feltöltés alatt áll, és többek közt azok az utazási irodák, szállodák kerülnek fel rá, amelyek a térségben szeretnének ismertté válni. Ezenkívül magyarországi partnereket próbálunk felkutatni, akikkel együttműködve elérhetjük, hogy nemcsak diákok, hanem felnőttek is részt fognak venni ezeken a programokon.
– Az egyesület mit remél a támogatások területén a magyarországi kormányváltástól?
– A mindenkori magyar kormányok támogatták a határon túli magyar vállalkozásokat. Abban bízunk, hogy az új kormány hatékonyabb támogatást fog nyújtani a határon túli magyar vállalkozások számára, tehát nőni fog a támogató programok száma, akárcsak ezek összege is. Egyébként a körülmények dacára is az utóbbi 12 év alatt irodánkon keresztül 1,5 millió eurót kitevő támogatást juttattunk a kis- és közepes vállalkozásoknak. Ez nem egy óriási összeg, de hogyha arra gondolunk, hogy egy vállalkozónak induláshoz akár 2-3 millió forint is nagy összeget jelent, akkor ez igen fontos szerepet játszik abban, hogy a kisvállalkozók megerősödjenek.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.