A kisebb versenyképesebb

Fokozott versenyhelyzet

„Az unió egy nagy verseny” – hangoztatta Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és hangsúlyozta, hogy Románia versenyben maradásának az uniós piacokon egyik fő feltétele az együttműködés. Radetzky arra is kitért, jó, ha a vállalkozók számolnak vele, hogy a csatlakozás után „nem mindenki lesz nyertes”. A kamara elnöke kiemelte, hogy Székelyföldön a „faipart tradicionális húzóágazattá kell fejleszteni”, ugyanis szerinte a csatlakozás után a fa- és építőiparnak, turizmusnak és a szolgáltatásoknak van jövője. Az uniós versenyben a piacon való megmaradás esélyeit növeli, ha a hasonló ágazatban tevékenykedő cégek klaszterekbe, azaz kisebb gazdasági egységekbe tömörülnek. Szerinte ugyanis az átláthatóság elvén alapuló szövetség segítené a kisebb cégeket termékeik értékesítésében.

Faipari törekvések

A faipari vállalkozások helyzete és együttműködési törekvései címmel Szilágyi Imre, az Arbor elnöke tartott előadást, amelyből kiderült, Hargita megyében 276 207 hektár erdő van és a megye lakosságának 62,5 százaléka kötődik valamilyen módon a faiparhoz. Hargita megyében 994 cég folytat faipari tevékenységet, ebből 281 a Gyergyói-medencében tevékenykedik. A fafeldolgozó cégek erősségei közül az elnök kiemelte a gazdag nyersanyagforrást, a hagyományokra épülő jártasságot a fafeldolgozásban és a hozzáértő szakembereket. A gyergyói famegmunkáló cégek hiányosságai közé sorolta viszont a profi menedzsment és a jövőkép hiányát. Mint mondta, nincs utánpótlás a szakemberképzésben, a cégeknek nem megfelelő a kapcsolata az önkormányzatokkal, átláthatatlan a törvénykezés és még mindig tisztázatlan az erdők tulajdonjoga.
Szilágyi Imre előadásában a csatlakozás után megváltozó helyzet veszélyeire is kitért. „Számolnunk kell a multinacionális cégek megjelenésével, amelyek kiváltságokat élveznek az unióban, előreláthatólag a csatlakozás a munkaerő elvándorlását, és a faipar számára létfontosságú nyersanyag kivitelét is jelenti” – hangoztatta az Arbor elnöke, aki az egyre növekvő energia és üzemanyagárakra is felhívta a figyelmet.

Klaszterré alakítanák az Arbort

„A konferencia célja is az, hogy biztassuk a kisvállalkozókat, fogjanak, illetve fogjunk össze” – fejtegette Szilágyi, aki szintén a klaszterek fontosságára hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Kijelentését azzal is alátámasztotta, hogy „nyugaton” a létező nagy cégeket is kisebb kreatív csoportokra bontják. Példaként a General Electric céget említette, amely közel kétszázezer alkalmazottat foglalkoztat, és amelyet 2–5 fős kisebb kreatív csoportokra, „sejtekre” bontottak, ezeket aztán tízesével gazdasági egységekbe csoportosítottak. Az elnök kiemelte, hogy fontolgatják az Arbor Szövetség klaszterré alakítását a jövőben. A szövetség egyébként számos szolgáltatásában már jelenleg úgy nyilvánul meg, mint a klaszterek, ugyanis tagjainak komoly kedvezményeket eszközölt ki az üzemanyag és elektromos energia árakban, a telefonszolgáltatásban, illetve a különféle cserealkatrészek beszerzési árában. Az elnök beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy az elkövetkező időszakban nagyobb gondot kell fordítani a termékek ismertetésére, kül- és belföldi kiállításokon való részvételre, illetve kiállítások szervezésére ösztönözte a jelenlévőket. Ugyankkor fejlődési lehetőséget lát az építőipari cégekkel való együttműködésben, az eredményesebb hulladékfeldolgozásban és a fűrészgyárak megerősödésében is.