2010. november 22., 08:552010. november 22., 08:55
A The New York Times csokorba gyűjtötte a korlátozások ellen kezdeményezett lépéseket, amelyekre még a WHO által szervezett dohányzás elleni világértekezlet előtt került sor. Az uruguayi Punta del Este üdülőhelyen megrendezett, november 15-én megnyílt, sorrendben negyedik tanácskozásra az úgynevezett dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény (FCTC) 171 aláíró részes partnerét hívták meg.
Az olyan nagy cégek, mint a Philip Morris International vagy a British American Tobacco vitatják a hirdetések nagy-britanniai szabályozását, a Dél-Amerikában bevezetett feltűnőbb egészségügyi figyelmeztetéseket, illetve a dohányipari termékekre a Fülöp-szigeteken és Mexikóban kivetett magasabb jövedéki adókat. Ezen túlmenően milliárddollárokat költenek Afrikában és Ázsiában marketingkampányokra.
A Philip Morris idén beperelte az uruguayi kormányt, amely a cég szerint túl szigorú szabályozást vezetett be a dohányipari termékekre. A WHO tisztségviselői ezt arra irányuló kísérletnek tekintik, hogy megfélemlítsék az országot és a hasonló korlátozásokat fontolgató nemzeteket. Uruguayban a törvény megköveteli, hogy az egészségügyi figyelmeztetés a cigarettás doboz felületének 80 százalékát borítsa.
A szabályozás tartalmazza azt is, hogy minden egyes cigarettamárka csak egyetlen csomagolási grafikát alkalmazhat, azaz eltérő ábrákkal egyetlen cég se kelthesse a dohányosokban azt az illúziót, hogy egyik vagy másik terméke kevésbé ártalmas másoknál.
Az Uruguay elleni keresetben a cég meg nem jelölt öszszegű kártérítést követel a szabályozás miatt kiesett profitjának pótlására. A WHO egyik illetékese szerint a Philip Morris főleg alacsony és közepes jövedelmű országokat perel. Uruguay nemzeti jövedelme alig fele a cég évi 66 milliárd dolláros forgalmának. A vállalat képviselője viszont azzal érvelt, hogy csak kereskedelmi jogaikat védik a „túlzásba vitt” intézkedésekkel szemben.
Dr. Douglas Bettcher, a WHO illetékese szerint a cigarettagyártók az Egyesült Államokban és Európában az egészségügyi felvilágosítás hatására sok fogyasztót elvesztettek, viszont erőteljes kampányokat indítottak újak toborzására a fejlődő világban. Ennek eredménye az, hogy világviszonylatban évi 2 százalékkal mégis nő a cigarettafogyasztás.
A dohányipari monopóliumok egyes területeken együttműködnek egymással, más vonatkozásokban külön-külön lépnek fel. Így például az Altria csoporthoz tartozó Philip Morris USA közreműködött az amerikai kongresszus által tavaly elfogadott dohányzásellenes szabályozás kialakításában és nem csatlakozott az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság ellen más dohányipari cégek által benyújtott keresethez. Ugyanakkor a Philip Morris International, amely jogilag külön cég, az Egyesült Államok területén kívül különösen aktívan lép fel a dohányzás elleni propaganda hatástalanítása érdekében. Beperelte például Brazíliát is – azon az alapon, hogy a cigarettás dobozokra tervezett, a füstölés ártalmas hatásait illusztráló fényképek „rágalmazzák” a céget.
Írországban és Norvégiában a Philip Morris a bíróságon azt szeretné elérni, hogy ne korlátozzák az üzletekben a dohányáru elhelyezését. Ausztráliában, ahol a kormány tervei szerint a cigarettákat sima barna-fehér dobozokban kellett volna forgalmazni a jövőben, több dohányipari cég a háttérből az ellenzéket támogatta a tavaly nyári szövetségi választásokon – 5 millió dollárral segítették a kormány terve ellen formailag a trafikosok szövetsége által indított kampányt.
NYT szerint azonban a dohányipar ellenoffenzívája sem változtat azon, hogy végső soron mégis védekezésre kényszerül ez az ágazat. A WHO és a dohányzás elleni keretegyezmény ugyanis arra ösztönzi az egyéneket és a kormányokat, hogy jogi úton lépjenek fel a dohányzás korlátozása érdekében. Az utóbbi időben perek sorozata indult a cigarettagyártók ellen Kanadában, Izraelben, Olaszországban, Nigériában, Lengyelországban és Törökországban is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok