A talárosok kezében a béremelések sorsa

Alkotmánybírósághoz fordul a kormány a közalkalmazottak bérezéséről szóló, a 20-as számú sürgősségi kormányrendeletet törvényerőre emelő parlamenti döntés miatt – jelentette be kedden Dacian Cioloş. A miniszterelnök kiemelte, a kormányrendeletet alapjaiban megváltoztató jogszabályról – amely alapján átlagosan 15 százalékkal emelkedne az egészségügyben és az oktatásügyben dolgozók fizetése – úgy gondolják, hogy ellentmond a törvényeknek és az ország alaptörvényének.

Elmaradt a vita

Cioloș a kormánypalotában tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, három fő pontban is törvényt sértettek egy nappal korábbi döntésükkel a képviselők. Elsősorban – sorolta a miniszterelnök – nem volt valós, átlátható vita a menet közben beterjesztett módosító indítványokról. Nem tartották be a fiskális és költségvetési felelősségről szóló törvény előírásait, ami szerint hat hónappal a parlamenti választások előtt nem lehet fizetésemelést tartalmazó törvényeket hozni. Továbbá a honatyák nem tartották tiszteletben a kétkamarás parlamenti rendszert sem, hiszen a döntéshozó kamarának számító alsóházban alapvetően megváltozott a jogszabály a szenátusban elfogadotthoz képest – emiatt pedig vissza kellett volna küldeni a béremeléseket a felsőháznak.

„Hideg fejjel elemezve a dolgokat, a voksolás után az első kérdés, ami bennem felmerül, az az, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és mindazok, akik megszavazták ezt a törvényt, tényleg akarják-e az általuk elfogadott fizetésemeléseket. Megállapíthatjuk, hogy több ponton is megszegték a törvényeket és az alkotmány előírásait, ami kizárt, hogy elkerülte volna a figyelmüket a szavazás pillanatában\" – sorolta érveit a szakértői kormány vezetője.

Leszögezte továbbá, hogy a hibák egy részét ki lehetett volna küszöbölni a kormány és a parlamenti szakbizottságok közötti tisztességes párbeszéd révén. „A jogszabály költségvetésre gyakorolt hatása veszélybe sodorhatja az egységes bérezési törvény alkalmazását az elkövetkező években, ezek a módosítások meg amúgy is újrateremtik és elmélyítik azokat a bérezési méltánytalanságokat, amelyeket mi orvosolni szeretnénk\" – magyarázta Cioloş.

A PNL megismételtetné a szavazást

Közben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a képviselőházi végszavazás megismétlését kérte. Felmerült ugyanis, hogy Florin Iordache házelnök bejelentése ellenére nem tartózkodott 184 képviselő az ülésteremben. A PNL azt mondja, felvételekkel tudják bizonyítani, hogy csak 168-an voltak a voksolás időpontjában a helyiségben, ami pedig nem elegendő az érvényes szavazáshoz. Éppen ezért Alina Gorghiu, a PNL elnöke már hétfő este azt kérte Florin Iordache képviselőházi elnöktől, hogy ne írja alá az alsóház által elfogadott béremeléseket. „Lopásnak hívják azt, amit Dragnea úr Iordache úrral vállvetve tesz. Lopás, amit nem lehet törvényerőre emelni a képviselőház elnökének aláírásával, bármennyire PSD-s is lenne\" – nyilatkozta Gorghiu a közszolgálati televíziónak (TVR). Mint hangsúlyozta, ezt a helyzetet ugyanazzal a mércével kellene mérni, amivel 2010-ben viszonyultak a Roberta Anastase volt házelnök miatt kirobbant botrányhoz, amelyet követően a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elveszítette a választásokat.

„A jegyzők számoltak. A teremben a kollégák mozognak. Én mindig arra az eredményre támaszkodtam, amit a jegyzők mondtak. Ők (a PNL – szerk. megj.) mondhatnak bármit\" – nyilatkozta Gorghiu kijelentésére adott válaszában Florin Iordache, akit a Mediafax hírügynökség kérdezett meg. Az Anastase-ügyhöz való hasonlítás kapcsán az alsóház szociáldemokrata elnöke megjegyezte, ott aránytalanul nagyobb tévedésről volt szó. „Akkor 120 emberről beszéltünk... Maximálisan megbízom a kollégákban, akik számoltak, és nem kételkedem az eredményben\" – szögezte le Iordache.

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egyébként szintén hétfő este ironikusan reagált a nemzeti liberális pártiak vádjára, miszerint nem volt meg az érvényes szavazáshoz szükséges létszám a béremelések elfogadásakor. Annak kapcsán, hogy Florin Iordachét, a képviselőház elnökét hivatali visszaéléssel vádolják, a PSD elnöke mindössze annyit mondott, hogy „nem az ő dolga\". Amikor pedig arról faggatták, hogy miért kézfelemeléssel és nem elektronikusan szavaztak, megjegyezte, ő is feltette magának ezt a kérdést, majd leszögezte, ahányszor csak kérik majd, hogy szavazzanak újra erről a jogszabályról, ő ott lesz, és megszavazza.

Dragnea a kormányt fenyegeti

Közben Dragnea perrel is megfenyegette a technokrata kormányt. Elmondta, arra kérte a képviselőház elnökét, tanulmányozza a büntető törvénykönyv cikkelyét, amely börtönbüntetést helyez kilátásba hamis információk terjesztéséért. Ismételten leszögezte: elfogadhatatlan, hogy „a kormány előre megfontoltan hazudik Románia parlamentjének\", amiért egyéni és a parlament nevében tett bűnvádi feljelentések egyaránt jöhetnek.

„A kormány tagjainak – és nemcsak nekik – meg kell tanulniuk, hogy nem szép dolog hazudni, és nem szép dolog félretájékoztatni. Megmondom azt is, hogy miért nem szép dolog: mert a bűntető törvénykönyv 404-es cikkelye előírja, hogy egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki hamis vagy hamisított adatokat, dokumentumokat terjeszt, ha tudja, hogy mindaz valótlan. Ez nem fenyegetés, csak figyelmeztetés. Az elmúlt napokban két fontos témát is tendenciózusan és hazug módon kezeltek\" – mutatott rá Dragnea.

Cioloș visszavág

Nem hagyta válasz nélkül az elhangzottakat Dacian Cioloș kormányfő, aki keddi sajtótájékoztatóján vágott vissza a szociáldemokrata pártelnöknek. „Úgy hiszem, hogy akár kampányban vagyunk, akár nem, egy kormánynak és a politikusoknak felelősségteljes és jóérzés által ihletett döntéseket kell hozniuk. És nekem a jóérzés egyben felelősséget is jelent\" – mondta Cioloș. Hozzátette: beszélt Klaus Johannis elnökkel a kormány szándékáról is, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon a 20-as számú sürgősségi rendelet elfogadásáról szóló törvény kapcsán.

Katasztrófát hozna a nyugdíjemelés?

A képviselőház által hétfőn elfogadott béremeléseknél is nagyobb katasztrófának nevezi Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke a szenátuson hallgatólagosan „átcsúszott\" nyugdíjemeléseket, amelyekre – ha a képviselőház is rábólint – évi 23 milliárd lejt vonnak el a költségvetésből, ami a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát jelenti. A szakember a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban arról beszélt, hogy egyszerűen nincs honnan finanszírozni ekkora deficitet, ráadásul olyan körülmények között, amikor nagyon kevés anyagi erőforrás áll a mindenkori kormányok rendelkezésére.

„Románia a GDP 26 százalékának megfelelő összegben gyűjt be adókat, illetékeket. Az uniós alapokkal és más, nem fiskális forrásokkal együtt is csak a bruttó hazai termék 30 százalékáról beszélhetünk\" – magyarázta Dumitru. Mint hangsúlyozta, mindenki tudatában van annak, hogy a nyugdíjak alacsonyak, azonban – tette hozzá – a befizetett járulékok még így is a keret alig kétharmadát fedezik, a maradék egyharmadot pedig a büdzséből kell előteremteni. A riporter kérdésére ugyanakkor leszögezte, a helyzet egyre rosszabb lesz, hiszen egyre több lesz a nyugdíjas, s egyre kevesebb az alaphoz hozzájáruló adófizető alkalmazott.

Bértörvényt ígérnek a liberálisok

Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfő este bejelentette, alakulata két héten belül beterjeszti a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény tervezetét. „Én azt mondom önöknek, hogy minden fizetést emelni kell. Ezzel a törvénnyel (a 20-as rendelet módosításával – szerk. megj.) ma a bérek mindössze elenyésző hányadát emelik, ami óriási méltánytalanságot eredményez a közszférában. Ezt a törvényt ma veszélybe sodorják a Szociáldemokrata Párt (PSD) által megszavazott módosító indítványok\" – nyilatkozta Gorghiu a közszolgálati televíziónak. „Hiába nézzük a jövő évi költségvetést, ez a fizetés 2016. december elsejétől növeli a béreket\" – mondta a PNL elnöke a képviselőház által hétfőn elfogadott jogszabály kapcsán.

Közben a liberálisok a nem egészen egy hónappal ezelőtt közzétett választási programjukban azt ígérik, 2017 júliusától megkétszerezik az orvosok fizetését, több szakaszban pedig hasonló emelést helyeznek kilátásba a tanárok és egészségügyi asszisztensek esetében is. Amikor erről a programról faggatták, Dacian Cioloş miniszterelnök először nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, majd „nyaggatásukra\" végül annyit mondott: az alkotmánybíróságon támad meg minden olyan törvényt, amihez nincs meg a szükséges finanszírozás. Mint fogalmazott, nem fog egyetlen populista intézkedést sem támogatni, függetlenül attól, melyik párttól származik.