A két székely megyében a legalacsonyabb az eladósodottság, míg a magyarok által is lakott megyék közül Biharban a legnagyobb. A Ziarul Financiar elemzése szerint hatalmasak az eltérések a megyék között: miközben az első helyen álló Gorj megyében 158 százalékos a különbség a hitelek és a megtakarítások között, addig ez a mutató a lista másik végén álló Hargita megyében mindössze 55 százalék.
2015. március 03., 18:092015. március 03., 18:09
2015. március 03., 18:092015. március 03., 18:09
A rangsorban második helyen álló Iași megyében 151 százalékos az eladósodottsági szint, míg a harmadik Bihar 142 százalékkal. A második legkevésbé eladósodott Szeben megye 68, majd Kovászna megye 71 százalékkal. Az országos átlag 90 százalék, olyan körülmények között, hogy tavaly júliusban hét év után először a letétek összege meghaladta a hitelek mértékét.
A szakértők szerint a hitelek és a megtakarítások közötti nagy eltérés szorosan összefügg a lakosság és a vállalkozók gazdasági teljesítményével, hiszen például Giurgiu megyében mindössze 630 millió lej volt a letét, miközben az országos átlag 5,4 milliárd lej.
A legnagyobb a hiteleket, illetve banki letéteket egyaránt Bukarestben regisztrálták, a fővárosiak 77 milliárd lejnyi kölcsönt vettek fel, és 100 milliárd lej megtakarított pénzt helyeztek el a bankokban. A második helyen az összegek nagyságát nézve Kolozs megye áll, ahol 9,4 milliárd hitelre 10 milliárd lej a megtakarítás. Kovászna megye ebben a tekintetben is a lista végén helyezkedik el kevesebb mint egymilliárd lejes banki kölcsönnel és 1,1 milliárd lej letéttel.
Egy neve elhallgatását kérő székelyföldi banki szakértő lapunknak elmondta, a székely megyék alacsony szintű eladósodottságának két vetülete is van: egyrészt az itt élők közel 80 százaléka minimálbért vagy ennél alig többet keres, másrészt hagyományosan elővigyázatosak, inkább tartalékolnak és nem kockáztatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!