A náci megszállásért követel eurómilliárdokat Athén Berlintől

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke egy tegnapi lapinterjúban elmondta: az Európai Unió hamarosan megvonhatja a pénzügyi támogatást a csőd szélén álló országtól, ha Athén tovább halogatja a szükséges intézkedések végrehajtását. Reformok nélkül Görögország „nem várhatja el másoktól, hogy szolidaritásból áldozatot vállaljanak” érte – szögezte le Juncker a Der Spiegel című német hírmagazinban megjelent interjúban.

Amennyiben a tervezett második görög mentőprogram nem indul el, Athén két hónapon belül csődbe megy. „Ha arra a megállapításra kell jutnunk, hogy valamennyi erőfeszítés hiábavaló, akkor nem lesz új program és márciusban bejelentik a fizetésképtelenséget” – jósolta az eurócsoport elnöke. Hozzátette: ugyanakkor a közvetlen csődveszély mozgást indíthat el olyan területeken, amelyeken jelenleg bénultság tapasztalható. „Különösen a privatizációban van elmaradás a nemzetközi hitelezőkkel – az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) trojkának nevezett hármasával – kötött megállapodáshoz képest. Görögországnak tudnia kell, hogy a privatizációból nem engedünk” – fogalmazott az eurócsoport vezetője, aki szerint nem kielégítő a korrupció visszaszorításáért folytatott harc állása sem, az országról kialakított képet jelentősen rontja az a tény, hogy az államigazgatás valamennyi szintjén mutatkoznak korrupciós jelenségek.

Görögország megsegítéséről egyébként két tárgyalássorozat zajlik párhuzamosan. Az egyiken az athéni vezetés a trojkával egyeztet a már tavaly októberben elhatározott, eredetileg 130 milliárd eurósra tervezett második mentőcsomagról. A támogatás fejében a nemzetközi hitelezők a privatizáció és a korrupció visszaszorítása mellett kérik például a 750 eurós havi minimálbér csökkentését, valamint az állami alkalmazottak fizetésének további csökkentését. A másik tárgyalássorozaton az athéni kormány a magánhitelezőkkel egyeztet az államadósság egy része – a tervek szerint 100 milliárd euró – elengedéséről.

Görög követelés
a náci megszállás miatt

Görög képviselők egy csoportja eközben a hét végén azzal a követeléssel rukkolt elő, hogy Németország fizessen 54 milliárd eurót a második világháborús náci megszállás alatt elszenvedett veszteségekért, és az akkori kollaboráns athéni vezetés által Németországnak adott kölcsönök ellentételezéseként. A szocialista PASZOK, a konzervatív Új Demokrácia, a baloldali SZÜRIZA pártok egyes képviselői, valamint több független törvényhozó is aláírta azt a javaslatot, amelyben az említett követelés jogalapjának megvizsgálását kérik az igazságügyi minisztériumtól – tájékoztatott az Athens News című angol nyelvű görög hetilap.

Az AMNA hírügynökség értesülése szerint az indítványt kézjegyével ellátó 28 honatya úgy számol, hogy Németország Görögországgal szemben fennálló tartozása kamatok nélkül is eléri az 54 milliárd eurót, az áldozatoknak fizetendő jóvátételt, az elrabolt kincsek értékét és a korábbi vezetés által kölcsönadott összeget figyelembe véve. A német, olasz és bolgár hadsereg a második világháború idején megszállta Görögországot, s elsősorban a német katonák által őrzött területek lakói kegyetlen elnyomásnak és 1941–42 telén súlyos éheztetésnek voltak kitéve, ami mintegy 300 ezer ember életébe került.

A Der Spiegel című német hetilapban nemrég megjelent interjúban Albrecht Ritschl, a London School of Economics professzora azt állította, hogy Berlin Athénnal szemben fennálló tartozása a kamatokkal együtt a 72 milliárd eurót is elérheti. A mediterrán ország adósságállománya jelenleg 360 milliárd euróra rúg, ami meghaladja GDP-je 160 százalékát. Az államkötvények jó része német bankok kezében van.

A németek kiutat
mutatnának

Az elmúlt időszakban a német lakosság körében készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 53 százaléka vallja azt, hogy jobb lenne az eurónak, ha Görögország visszatérne nemzeti pénzéhez, a drachmához. A németek többsége amellett van, hogy Görögország lépjen ki az euróövezetből. A görög eurótagság mellett eközben mindössze 34 százalék állt ki. A kérdések kitértek Görögország pénzügyi támogatására is: a megkérdezettek 80 százaléka ellenzi, hogy Görögország újabb mentőcsomagot kapjon, mielőtt teljesítené az összes takarékossági intézkedést.