
Fontos előírás, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért
Fotó: Borbély Fanni
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
2024. október 22., 15:382024. október 22., 15:38
A tervezet szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és „a méltó életszínvonal biztosítását”
A tervezet azt is rögzíti, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána meg kell emelni a fizetését.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökjelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap mutatta be programját, amelyben a következő öt évre 155 milliárd eurós állami beruházási tervet javasol.
A minimálbérre vonatkozó rendelkezések megsértése alkalmazottanként 3000 és 5000 lej közötti bírsággal büntetendő. A bírság összege azonban nem haladhatja meg a vállalatonkénti 200 ezer lejt – áll az Agerpres által ismertetett jogszabályjavaslatban.
Bűncselekménynek minősül és egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható az a munkaadó, aki az egyéni munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók bérét ismételten a törvényben meghatározott bruttó minimálbér alatt állapítja meg – szögezi le a tervezet.

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a törvény hatálybalépése után az országos bruttó minimálbért évente aktualizálják a vásárlóerő, az általános bérszint és béreloszlás, a bérnövekedés mértéke és a munkatermelékenység függvényében. „Összegét úgy kell alakítani, hogy ne legyen kisebb a bruttó országos átlagbér 50 százalékánál” – közölte a tárcavezető.

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a bruttó minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a juttatásból – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai ülését követően.
Ellentmondott Florin Bolojan szociáldemokrata (PSD) munkaügyi miniszter Ilie Bolojan liberális párti (PNL) miniszterelnöknek a minimálbér-emelés gazdasági hatásait illetően, fokozva az ügyben kialakult koalíciós konfliktust.
Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Azok a magánszemélyek, akiknek korábban nem sikerült pályázni a 2025-ös roncsautóprogramban, keddtől egy új regisztrációs időszakban vehetnek igénybe finanszírozást – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is ragaszkodik az országos minimálbér emeléséhez a kormánykoalícióban – jelentette ki Sorin Grindeanu pártelnök hétfő este Temesváron.
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!