
Fontos előírás, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért
Fotó: Borbély Fanni
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
2024. október 22., 15:382024. október 22., 15:38
A tervezet szerint a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, szem előtt tartva a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását és „a méltó életszínvonal biztosítását”
A tervezet azt is rögzíti, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána meg kell emelni a fizetését.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökjelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap mutatta be programját, amelyben a következő öt évre 155 milliárd eurós állami beruházási tervet javasol.
A minimálbérre vonatkozó rendelkezések megsértése alkalmazottanként 3000 és 5000 lej közötti bírsággal büntetendő. A bírság összege azonban nem haladhatja meg a vállalatonkénti 200 ezer lejt – áll az Agerpres által ismertetett jogszabályjavaslatban.
Bűncselekménynek minősül és egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható az a munkaadó, aki az egyéni munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók bérét ismételten a törvényben meghatározott bruttó minimálbér alatt állapítja meg – szögezi le a tervezet.

Nem kellett volna megemelni az országos bruttó minimálbért, mert ez már a második emelés volt az elmúlt hat hónapban – jelentette ki szerdán Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy a törvény hatálybalépése után az országos bruttó minimálbért évente aktualizálják a vásárlóerő, az általános bérszint és béreloszlás, a bérnövekedés mértéke és a munkatermelékenység függvényében. „Összegét úgy kell alakítani, hogy ne legyen kisebb a bruttó országos átlagbér 50 százalékánál” – közölte a tárcavezető.

2025. január elsejétől 4050 lej lesz a bruttó minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a juttatásból – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács szerdai ülését követően.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!