A Mezőgazdasági és Halászati Tanács keretében Luxemburgban ültek össze az uniós mezőgazdasági tárcavezetők, ahol szóba került az ukrán mezőgazdasági export is
Fotó: Agrárminisztérium
Brüsszel továbbra is az ukrán érdekeket fogja szem előtt tartani, ezért Magyarország továbbra is fenntartja a saját hatáskörben bevezetett importtilalmat – mondta az agrárminiszter az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése előtt hétfőn, a közösségi oldalára feltöltött videóban.
2025. október 27., 19:262025. október 27., 19:26
2025. október 27., 19:292025. október 27., 19:29
Nagy István közölte, hogy az ilyenkor megszokott halászati kvótatárgyalások mellett a 2027 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) környezeti feltételei, az agrárpiaci helyzet vagy a frissen bemutatott generációs megújulás stratégia is napirenden lesz.
a dán elnökség az uniós agrárpiacok helyzete és az európai gazdák aktuális problémái helyett arra kér javaslatokat a tagállamoktól, hogy hogyan lehetne Ukrajnát támogatni az európai uniós termelési sztenderdeknek történő megfelelésben. Teszik mindezt nem sokkal azután, hogy a bizottság javaslatára az Európai Unió extra magas kvótákban állapodott meg az Európai Unió és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásának elfogadása során – tette hozzá.
,,Ehelyett sokkal inkább arról kellene beszélni, hogy a megállapodás alapján Ukrajnából bejövő, például 35 ezer tonna méz milyen hatással lesz az uniós méhészeti ágazatra, vagy a 120 ezer tonna baromfi mit jelent majd az uniós baromfiágazat számára, esetleg miként tudnak megbirkózni az uniós gabonatermelők az 1 millió 300 ezer tonna búzával, illetve mit fog okozni a kukorica esetében a nulla vámtétel az uniós termelőknek” – fogalmazott.
Hozzátette:
A miniszter megemlítette, hogy a 2027 utáni Közös Agrárpolitika is napirenden lesz, ezúttal a környezet és klímavédelmi szabályokkal, és ,,ahogy haladnak előre a tárgyalások, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a javasolt struktúra nem fog működni". Úgy vélte, a javasolt 20 százalékos csökkentés miatt a források nem elegendők a célok megvalósításához, az egységes tervkoncepció pedig működésképtelen lesz az alapvetően más logika szerint működő terület- és állatalapú intézkedések esetében.
Nagy István szerint ,,ezzel a felelőtlen javaslattal” Brüsszel nemcsak a gazdák megélhetését veszélyezteti, de ezen keresztül az élelmezésbiztonságot is. A Közös Agrárpolitikát kívül kell tartani ,,az egységes alapon, különálló költségvetéssel, kétpilléres szerkezettel és saját testre szabott végrehajtási, valamint teljesítési szabályokkal” – mondta.
A tárcavezető beszélt a bizottság generációs megújulás stratégiájáról is, amely fontos dokumentum, hiszen szinte minden tagállamban egyre égetőbb probléma a gazdatársadalom elöregedése, amire megoldást kell találni. Megjegyezte, hogy ,,ebben a stratégiában is megjelenik Brüsszel azon elképesztő ötlete”, hogy a nyugdíjban részesülő gazdákat 2032-től meg kell fosztani az alaptámogatástól, amit felháborítónak nevezett, ezért el fogják utasítani.
Szűnni nem akaró vita övezi az Európai Bizottság (EB) által még júliusban közzétett, a Közös Agrárpolitikának (KAP) a 2028–2034 közötti uniós ciklusban való gyökeres átalakulásáról szóló elképzelést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!