Leült az ingatlanpiac. A jelenlegi bizonytalan helyzetben nem sok lakáskulcs cserél tulajdonost
Fotó: Haáz Vince
Érdemes a jelenlegi bizonytalanságban és a jelenlegi banki kamatok mellett lakást vásárolni? Maradjon egyelőre albérlet? És mit tegyen az, akinek eladó ingatlana van? – szegeztük neki a kérdéseket Nagy Bálint Zsolt közgazdásznak. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja szerint jelenleg a kivárás a jelszó mindenkinek, aki ezt megteheti, az albérletnél viszont a romániai nagyvárosokban gyakorolt árszintek mellett már jobb, ha az ember azt a pénzt saját otthona havi törlesztőrészletére fordítja.
2023. március 10., 09:172023. március 10., 09:17
2023. március 10., 12:012023. március 10., 12:01
Hacsak nem égető szükséglet a lakásvásárlás, a kivárást javasolja a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben és a jelenlegi magas banki kamatok mellett az otthonteremtési jelzárloghitel igénylését fontolgatóknak Nagy Bálint Zsolt közgazdász, aki szerint ugyanakkor már pislákol a fény az alagút végén, de pontosan nem lehet még megbecsülni, hogy mikorra alakul ki olyan környezet, amikor felpöröghet az ingatlanpiac.
„Tekintve a rendkívül bizonytalan helyzetet, nem tudnék jelen pillanatban jó szívvel ajánlani befektetési célú lakásvásárlást. Akinek feltétlenül szüksége van egy otthonra, ahol lakjon, az más kérdés, de befektetési céllal most inkább a kivárás idejét éljük.
– értékelt a Krónika kérdésére a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója.
Rámutatott: a teljes éves hiteldíjmutatót (THM vagy DAE) nézve még mindig 8 százalék fölötti értékeket látunk, és néhol felmennek egészen 10 százalékig, ami
Ami a kilátásokat illeti, a szakértő leszögezte: jelen pillanatban az látszik, hogy az infláció – ami a jelenlegi válsághelyzet legfontosabb mozgatórugója – elkezdett csökkenni, az áremelkedések most már lassulnak, ez pedig azonnal húzza maga után a kamatokat.
Például már a bankközi kamatláb, a ROBOR – amely alapján a 2019 előtt igényelt kölcsönök havi törlesztőrészlett meghatározzák – elindult lefele, 8 százalék feletti értékről most már 7 százalék alatt jár. Ám az azóta igényelt kölcsönöknél alkalmazott irányadó mutató (IRCC) egyelőre még felfelé tart, a negyedévente aktualizált mutató az elemzők várakozásai szerint áprilisban még mindenképp tovább fog nőni a jelenlegi 5,71 százalékos szintről, ami a törlesztőrészletek további emelkedését eredményezi majd.
Fotó: Jakab Mónika
Hiszen – húzta alá Nagy Bálint Zsolt – nagyon sok a kérdőjel. „Maga az infláció csökkenése sem biztos, hogy egy lineáris folyamat lesz. A legutóbbi adatok az eurózóna bizonyos országaiban – elsősorban Spanyolországban és Franciaországban – azt mutatják, hogy vannak újrahevülései az inflációnak, váratlanul egyik hónapról a másikra hirtelen megnő az áremelkedés. Ugyanez történt most Amerikában is, úgy hogy a leszálló ágnak még nagyon az elején vagyunk, és bökkenős lesz ez a lefelé vezető út” – fejtette ki a közgazdász.
Kérdésünkre ugyanakkor elmondta, amennyiben valakinek feltétlenül most kell jelzáloghitelből lakást vásárolnia, azt is megteheti, hogy felveszi a mostani magas kamatlábbal a bankkölcsönt, de ahogy elkezd csökkenni a kamatláb, refinanszírozza a hitelt.
„Tehát nem katasztrófa az sem, ha valaki most vásárol lakást jelzáloghitelből, kisebb kockázatokkal, extraköltségekkel, de megteheti” – húzta alá a szakember.
„Láttuk a koronavírus-járvány alatt is, amikor mindenki azt mondta, hogy az online oktatás mellett be fog szakadni a kolozsvári ingatlanpiac, ez nem történt meg, mindössze egy nagyon kicsi korrekciót láthattunk az ingatlanárakban, egy enyhe csökkenést, ami után aztán vígan ment tovább az emelkedés, nagyobb mértékben, mint azelőtt. Én inkább azt prognosztizálom, hogy egy apró megtorpanás után ismét fel fognak szaladni az ingatlanárak. Ilyen értelemben lehet, hogy még nem is olyan rossz pillanat a mostani a befektetésre” – fogalmazta meg az egyetemi oktató.
Kérdésünkre, hogy maradjon-e még albérletben az, aki saját otthonba költözés tervét szövögeti. Nagy Bálint Zsolt leszögezte: „az albérletet a romániai nagyvárosok esetében én kényszermegoldásnak látom, hiszen olyan csillagászati bérek mellett, ami például Kolozsváron vagy Bukarestben van, érdemes inkább azt a pénzt banki törlesztőrészletként egy ingatlanhitelre felhasználni, és akkor legalább befektetési céllal megvan az az ingatlanunk”.
Fotó: Jakab Mónika
Felmerül ugyanakkor a kérdés, miért lehet az, hogy tőlünk nyugatabbra egészen más a hozzáállás, és például Németországban a társadalom egy jelentős szegmense bérleményben él, miközben Románia hivatalosan is a lakástulajdonosok országa, itt élnek a legtöbben saját otthonban európai uniós összevetésben.
„Ennek kulturális okai vannak, főként a kilencvenes évekig visszanyúló kulturális okok. Az akkori infláció miatt – és ezt emeljük ki, hogy abban az időben három számjegyű volt a megszokott – alakult ki az az általános nézet a romániai társadalomban, hogy az ingatlan nagyon jól őrzi az értéket, továbbá a valuta mellett szinte az egyetlen befektetési eszköz volt abban az időben. Aztán a 2000-es évek és a 2010-es évek nagy ingatlanár-felfutása – világszinten – tovább erősítette ezt a nézőpontot” – válaszolta Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette:
Kivételt igazából csak azok jelentenek, akik 2008–2009-es csúcson vásároltak lakást, és arra kényszerültek, hogy azt 2013–2014-ben értékesítsék. De ha nem kellett eladniuk, akkor nem jártak rosszul, mert például a kolozsvári piacon a mostani ingatlanárak bőven meghaladják a 2008-as szintet is.
„Ilyen bizonytalanságban azoknak is a kivárást ajánlanám, akik ingatlanértékesítésre készülnek. Ha csak tehetik, és nincsenek rákényszerítve valamilyen pénzügyileg leterhelő esemény által arra, hogy felszámolják az ingatlanbefektetésüket, akkor inkább várjanak” – válaszolta kérdésünkre a BBTE oktatója.
Fotó: Haáz Vince
Egy nagyon jelentős része ezeknek az ingatlanoknak nem is hitelből volt vásárolva, hanem készpénzzel, és kivárnak, tartva az árakat. Az a kevés tranzakció, ami megtörténik, az nagyjából ugyanazon az árszinten történik, mint körülbelül fél évvel ezelőtt, vagy esetleg egy kicsivel olcsóbban, de nem igazán engednek az árból” – vázolta a helyzetet Nagy Bálint Zsolt, leszögezve, ha neki befektetési célú ingatlana lenne, akkor ő maga sem engedne az árból, hanem inkább kivárna.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!